Magyarországon egyre több vállalkozás foglalkozik termék gyártásával, de adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy saját termékeket gyártanak értékesítésre, vagy megbízásra dolgoznak. Vagyis utóbbi esetben jellemzően egy külföldi megrendelő számára végeznek bérgyártást az általa biztosított nyersanyagokból. Láthatjuk, nagyon is sokba kerülhet egy tévedés az ügylet besorolásával kapcsolatban.
Idén ősszel várhatóan végre elindulhat az automatizált áfabevallás tesztelése, és 2024-re tervezik a rendszer élesítését. E szolgáltatás bevezetését 2021-re már majdnem befejezték, de az utolsó pillanatban elhalasztották az indulást. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések felfüggesztését, a munka az elmúlt időben is folytatódott. Ugyanakkor ez alatt az eredeti koncepció mellett egy másik megoldást is kidolgoztak, így már nemcsak a kisebb vállalkozásoknak lesz hasznára a szolgáltatás, hanem a legnagyobb vállalatok is egyszerűsíthetik majd áfabevallásuk elkészítését.
A magyar cégek sokszor értékesítenek terméket az Európai Unió más tagállamaiba, ami bizonyos feltételek mellett a közösségen belüli áfamentes lehet. Az egyik ilyen feltétel, hogy a termék kiszállítása más tagállamba tényleg megtörtént, és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudják az értékesítők.
Cikksorozatunk harmadik részében az áfával kapcsolatos változásokat foglaljuk össze, melyek legfontosabb érintettje most az ingatlanszektor.
Az áruk szabad mozgása, a globalizáció eredményeként a magyar cégek sokszor értékesítenek terméket az Európai Unió más tagállamaiba. Bizonyos feltételek mellett a közösségen belüli termékértékesítések adómentesek lehetnek a magyar áfatörvény értelmében, összhangban az EU áfa irányelvvel. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a termék kiszállítása más tagállamba megtörténjen, amit igazolni is tudni kell egy esetleges adóellenőrzés során. E cikkben kizárólag a kiszállítás igazolásával foglalkozunk, az adómentes közösségen belüli termékértékesítés egyéb feltételeit nem vizsgáljuk.
Szeptember végéig van lehetőségük a 2021-es uniós beszerzésekre vonatkozó áfa-visszatérítési kérelmeket benyújtani az arra jogosult vállalkozásoknak. Ők azok, akik egy uniós tagállamból szereztek be árut vagy szolgáltatást, és ezután ott megfizették az áfát.
2022. szeptember 12-én hirdették ki azoknak a szakértőknek a listáját, akiknek a tanácsaira számít az Európai Bizottság a következő 3 évben az áfareform kidolgozásában.
Az ma már egy adózónak sem újdonság, hogy az adóhatóság rálát a számlaforgalmukra, az online adatszolgáltatás a visszajelzések szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A digitalizációs folyamatok azonban nem állnak le és a közelmúltban a NAV ismét elővette a korábban már beharangozott, ám a pandémia miatt elhalasztott fejlesztéseit.
Az áfa szerinti láncértékesítések meglehetősen bonyolult nemzetközi adós szabályok alá tartoznak, melyek az Európai Unión belül sem mindig esnek egységes megítélés alá. A helytelen adókezelés pedig sokba kerülhet az adóalanyoknak. Az adókötelesség helyett tévesen alkalmazott adómentes kezelés adóhiányhoz, így adó- és mulasztási bírsághoz, valamint késedelmi kamathoz vezet. Cikksorozatunk második részében ezért a láncértékesítések gyakorlati nehézségeit mutatjuk be.
A rengeteg automatikusan érkező információnak, a sok különböző saját- és kontrolljelentésnek köszönhetően az adóhatóság egyre több ismerettel rendelkezik nem csak a bevallások, de már az egyes ügyletek hátteréről is, nem jelent számukra kihívást egy-egy értékesítési lánc feltérképezése és a résztvevők vizsgálat alá vonása. Tekintve, hogy a láncértékesítés folyamán egy szereplő adómentesen számláz, kiemelt jelentősége van annak, hogy a szabályokat helyesen alkalmazzák az érintettek, továbbá annak is, hogy jó helyen és jól teljesítsék adózással összefüggő kötelezettségeiket.
