A rengeteg automatikusan érkező információnak, a sok különböző saját- és kontrolljelentésnek köszönhetően az adóhatóság egyre több ismerettel rendelkezik nem csak a bevallások, de már az egyes ügyletek hátteréről is, nem jelent számukra kihívást egy-egy értékesítési lánc feltérképezése és a résztvevők vizsgálat alá vonása. Tekintve, hogy a láncértékesítés folyamán egy szereplő adómentesen számláz, kiemelt jelentősége van annak, hogy a szabályokat helyesen alkalmazzák az érintettek, továbbá annak is, hogy jó helyen és jól teljesítsék adózással összefüggő kötelezettségeiket.
Termékértékesítések során gyakran kérdésként merül fel, honnan lehet felismerni, hogy láncértékesítés történik, mik azok a körülmények, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott ügylet több szereplős, és ezáltal több értékesítésre is sor kerül. Ennek a kérdésnek az eldöntése sokszor a résztvevő adóalanyok számára is igen bonyolult, az adókötelezettségek helyes teljesítéséről nem is beszélve. Az utóbbi időben számos olyan esettel találkoztunk, amikor a hibát utólag sikerült feltárni, amely a teljes elévülési időre vonatkozó adminisztráció módosítást és többlet adókötelezettséget eredményezett, „mindössze” azért, mert korábban rosszul kezelték a felek az adott láncügyletet.
Mindezek miatt nagyon fontos a vállalkozások áfa kezelésének rendszerszintű és rendszeres (pl. 1-2 évente) átvilágítása, valamint egy új típusú üzleti tevékenység előtti tanácsadói konzultáció. Minél hamarabb sikerül ugyanis egy rendszerproblémát feltárni és kiszűrni, annál kisebb bonyodalmat okoz a javítás.
Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt a sorban első értékesítőtől közvetlenül a sorban utolsó beszerző számára adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. A fogalomból is kitűnik, hogy a láncértékesítésben legalább három szereplő van, azonban árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, már nem beszélhetünk láncról, legalábbis nem az első eladó és utolsó beszerző viszonylatában. Több szereplő esetében nem zárható ki, hogy több láncot is megállapítsunk, azonban ez már nem klasszikus láncértékesítés abban az értelemben, hogy az áru nem közvetlenül az első eladótól érkezik a végső beszerzőhöz.
Az áfatörvény teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján a láncügyletet alkotó értékesítések közül kizárólag egy termékértékesítés esetében igaz az, hogy ott kell teljesítettnek tekinteni, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor van. Ez a fuvarozással érintett értékesítés lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés – más feltételektől is függően –, ha az értékesített terméket igazoltan külföldre, de a Közösség területére fuvarozzák. A sorban ezt megelőző termékértékesítés(ek) teljesítési helyének azt kell tekinteni, ahonnan a fuvarozás indul, míg az adómentes értékesítést követő eset(ek)ben a teljesítés helye az, ahol a fuvarozás befejeződik.
Az adómentesség alkalmazásának jogosságát azonban igazolni is kell, és szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésekkel is kell számolni. A közösségi értékesítéseknél alkalmazott mentességek feltételrendszerét, valamint a szükséges igazolások módját két korábbi írásunkban (1., 2.) részletesen is bemutattuk.
A láncügyletekre visszatérve, az adóalanyokkal szemben jogos elvárás, hogy felismerjék, ha több szereplős ügyletben vesznek részt, hiszen ez a számlázásra, valamint az áfaadminisztrációra és kötelezettségekre is hatással van. Ugyanakkor a gyakorlatban ez számos nehézséggel jár: a résztvevő felek kiléte sokszor ismeretlen, különösen az első értékesítő számára, aki mindössze egy adóalannyal áll kapcsolatban. A láncügyletben minimum három szereplő van, ugyanakkor előfordulhatnak egészen hosszú láncolatok is, melyek feltárása sok esetben szinte lehetetlen vállalkozás (elméletben nem elképzelhetetlenek a nagyon sok szereplős láncok sem).
A következőkben egy példán keresztül mutatjuk be, hogy az egyes feltételek módosítása hogyan befolyásolja az ügylet áfakezelését. Példánkban egy háromszereplős láncügyletben a magyar adóalany az értékesítő, és az árukat a német anyacége részére adja el oly módon, hogy a termékeket közvetlenül a német adóalany francia vevőihez szállítják.
A kérdés, hogyan tud meggyőződni arról az értékesítő magyar adóalany, hogy helyesen jár el, amikor számláját akár áfával növelten, akár áfa nélkül állítja ki anyavállalata felé. A gyakorlatból tudjuk, hogy egy utólagos számlamódosítás mennyi nehézséggel és adminisztrációval jár, az a fél, aki pedig áfásan számlázott, sok esetben elzárkózik attól, hogy ezt a számláját adómentesre módosítsa, hiszen ez az adóhatóság felé is árulkodó lehet.
A helytelen adókezelés pedig sokba kerülhet az adóalanyoknak. Amennyiben egy adóvizsgálat folyamán bebizonyosodik, hogy a példánkban szereplő esetben a második értékesítés minősül adómentesnek, miközben a magyar adóalany az elsőt tekintette annak, és ebből kifolyólag adómentesen számlázott, a meg nem fizetett áfa összege teljes egészében adóhiánynak minősül, mely után adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizetni kell. Bár a megbízható adózók számára a szankciók alacsonyabbak, a jelenlegi magas alapkamat mellett a késedelmi pótlék összege is igen fájdalmas tud lenni.
Annak eldöntéséhez, hogy a példában melyik értékesítés kezelhető adómentesként, azt kell megvizsgálni, hogy melyik értékesítés tekinthető a fuvarozáshoz kapcsolódónak. Hiszen ahogy feljebb kifejtettük, a fuvarozással érintett értékesítés lehet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés jogcímen, ha a terméket igazoltan a Közösség másik államába fuvarozzák (ennek dokumentálása és igazolása is ütközhet nehézségekbe, ahogyan ezt már korábban bemutattuk).
Amennyiben a fuvart a magyar eladó rendeli, ő köt szerződést, ő rendelkezik a fuvarozás felett, polgári jogi értelemben az ügy urának minősül, az ő értékesítését kell adómentesnek tekinteni. Ilyenkor azzal is tisztában kell lennie, hogy hova szállítja az árukat. Joggal gondolhatja az értékesítő, hogy láncügyletben vesz részt, amennyiben például látja, hogy a szállítási cím Franciaország, amely nem egyezik a német megrendelőjének a székhelyével vagy telephelyével.
Abban az esetben azonban, ha a német anyavállalat intézi a fuvart, figyelemmel kell lenni a magyar áfatörvény által felállított vélelemre. A magyar áfatörvény főszabálya szerint a fuvarozást intéző köztes szereplő, vagyis a német anyavállalat a fuvarozást vevői minőségében végzi, így a neki történő értékesítést kell adómentesnek tekinteni. Lehetősége van azonban arra is, hogy bizonyítsa, a fuvarozás – és ezáltal az adómentes értékesítés – a saját eladásához kapcsolódik. A törvényi vélelem megdöntésére 2012-től már csak az adóalanynak van lehetősége. A magyar társaság adózási pozíciójának alátámasztása érdekében ezért célszerű nyilatkoztatni a német anyavállalatot, illetve az áru átadásakor a fuvarlevelet is el lehet kérni. Könnyen védtelen helyzetben találhatja magát a magyar szereplő, ha hibásan állít ki adómentes számlát. A legideálisabb eset természetesen az, amikor a német fél nyilatkozik, hogy az árut továbbértékesítési célból szerzi be, illetve a fuvart is úgy intézi, hogy a magyar eladótól a végső francia vevőhöz kerüljön az áru és erről partnerét is tájékoztatja. Ez kapcsolt felek között még megoldható, azonban független szereplők esetén akár az üzleti kapcsolatok feltárást is eredményezheti, amit értelemszerűen igyekeznek kerülni.
Ahogyan jeleztük, a köztes fél két szerepben is eljár, hiszen ugyanannak a terméknek egyszerre vevője és eladója, anélkül, hogy az áruk fizikailag a birtokába kerülnének. Választása függvényében akár az első, akár a második értékesítés minősülhet a fuvarozáshoz kapcsolódó, vagyis adómentes termékértékesítésnek.
A végső, francia beszerző általi fuvarozás esetén az adómentesség a második értékesítésre vonatkozik, hiszen ő csak vevői minőségben tud fuvarozni.
Megjegyezzük, hogy a fuvarozást nem kell feltétlenül közvetlenül az adóalanyoknak saját fuvareszközzel végezniük, igénybe vehetnek fuvarozót is. Az adómentes értékesítés megállapítása során pedig annak van jelentősége, hogy melyik fél lesz az, aki a fuvart intézi (megrendeli, irányítja, utasítja, kapcsolatot tart a fuvarozóval stb.).
