A hihetetlen méretű hazai információs bázis mellett, a nemzetközi kapcsolatokból származó adatok is beépülnek a NAV adatvagyonába.

A 2025-ös adótörvény változások számos módosítást hoztak a magánszemélyek adózásában. A családi adókedvezmény emelése mellett a kedvezményes adózású, vagy akár adómentes munkáltatói kifizetéseket, az úgy nevezett cafetéria-elemeket is érdemes áttekinteni. Ezek nem csupán költség- és adó szempontból kedvezőek, de a munkavállalók megtartása, cég iránti elkötelezettsége és hűsége is nagyban múlhat a megfelelő juttatási csomag kialakításán.

Korábban Magyarországon is létezett a klasszikus hárompilléres nyugellátás, amelynek célja az volt, hogy ne csak az államnak befizetett járulékoktól függjön a későbbi nyugdíj összege, hanem a több tartóoszlop stabilabb megélhetést biztosítson a nyugdíjasok számára.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után az állami nyugellátásra. Ennek mértékét a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer egy úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy mindig az aktív munkavállalók járulékaiból fedezik a nyugdíjas lakosság juttatását. A felosztó-kirovó elv alapján felállított nyugdíjrendszer azonban több hátránnyal is rendelkezik, óriási kockázatokat hordoz. A bizonytalan helyzet kezelésére az egyetlen járható útnak az öngondoskodás tűnik, ezen lehetőségek összefoglalóját blogunk 4 részes sorozatában olvashatják.