A technológia fejlődésével egyre több új, az eddig megszokottaktól jelentősen eltérő szolgáltatással találkozhatunk tanácsadói munkánk során. A korábban tartós helyszíni jelenlétet és személyes munkavégzést igénylő tevékenységeket egyre gyakrabban váltják fel olyanok, melyek speciális technikai eszközök segítségével hatékonyabban, kisebb időráfordítással és kevesebb élőmunka-igénnyel végezhetők. Az ilyen furcsa tevékenységek trükkös adózási kérdéseket vethetnek fel, ha országhatárokon átívelően végzik őket. Cikkünkben egy drónok segítségével nyújtott szolgáltatás kapcsán ezekből szeretnénk ízelítőt adni, és rámutatni, hogy miért is érdemes tanácsadók bevonásával elemezni ezeket az egyedi eseteket.

Az EPR rendelet lehetőséget biztosít a gyártóknak (ideértve a külföldi előállítású körforgásos termékek első belföldi forgalomba hozóit, saját célú felhasználóit is), hogy 2023. III. és IV. negyedévi adatszolgáltatásaik adatait 2024. január 1. és március 31. között egy alkalommal, utólag módosítsák.

Most változott az EPR-díj, mert a korábbiaktól eltérően 2024. februárjától az önkormányzatokat megillető részre is 27%-os áfát számítanak fel.

2023. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályainak újabb módosításait tartalmazó kormányrendelet. Ez a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati észrevételek alapján pontosította a korábbi szabályokat.

2023. június 29-én egy kormányrendelettel (276/2023. (VI-29)) módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályait. Mivel az új szabályokra nem volt elég idejük felkészülni az érintetteknek, érdemes a rendelet hatályba lépése utáni időszakban is további hatáselemzéseket végezni a kötelezettségek pontos teljesítése és a plusz terhek kiszámítása érdekében.

2023. július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.

Az egyszeri fogyasztásra épülő gazdasági modell környezetszennyező és pazarló, ezért az Európai Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb céljává vált az elmúlt években a körforgásos gazdaság megvalósítása. Ennek lényege, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk és minimalizáljuk a hulladékkeletkezést.