A technológia fejlődésével egyre több új, az eddig megszokottaktól jelentősen eltérő szolgáltatással találkozhatunk tanácsadói munkánk során. A korábban tartós helyszíni jelenlétet és személyes munkavégzést igénylő tevékenységeket egyre gyakrabban váltják fel olyanok, melyek speciális technikai eszközök segítségével hatékonyabban, kisebb időráfordítással és kevesebb élőmunka-igénnyel végezhetők. Az ilyen furcsa tevékenységek trükkös adózási kérdéseket vethetnek fel, ha országhatárokon átívelően végzik őket. Cikkünkben egy drónok segítségével nyújtott szolgáltatás kapcsán ezekből szeretnénk ízelítőt adni, és rámutatni, hogy miért is érdemes tanácsadók bevonásával elemezni ezeket az egyedi eseteket.

Példánkban egy külföldi cég drónok segítségével nagyfeszültségű távvezeték rendszerek, oszlopok felülvizsgálatát végezné hazánkban egy megrendelő számára. Kérdés, hogy milyen adó- és adminisztratív kötelezettségek kapcsolódhatnak ehhez a speciális szolgáltatáshoz?

Áfa-kulcskérdés: teljesítés hely

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy kinek kell az áfát megfizetnie, először azt kell tudnunk, hogy hol van e szolgáltatás teljesítési helye. Az ingatlanokhoz kapcsolódó szakértői szolgáltatások teljesítési helye a földrajzi fekvés szerinti állam, esetünkben Magyarország. És az elektromos energiaszolgáltatáshoz kapcsoló létesítmények, hálózatok, villanyoszlopok az uniós áfa-szabályok szerint ingatlannak számítanak, mert talajba rögzített állandó szerkezetek. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatást egy olyan adóalany nyújtja, akinek nincs telephelye Magyarországon, akkor megrendelőnek kell az áfát rendezni fordított adózással.

Mitől függ, hogy van-e a külföldi vállalkozásnak telephelye Magyarországon?

Egy külföldi cégnek akkor keletkezik állandó telephelye Magyarországon, ha tevékenységét egy huzamosabb időtartamra létesített földrajzilag körülhatárolt helyen folytatja, amelyen a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ami a gyakorlatban a szolgáltatás végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek helyszíni rendelkezésre állását jelenti.

A konkrét esetben többek között azt kell megvizsgálni, hogy

• egy hosszú távvezeték mennyire minősül földrajzilag körülhatárolt helynek?
• a vezeték körül röpködő drónok, az ezeket irányító emberek mennyire jelentik a tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állását?
• mennyi ideig tart a munka, és vajon az már huzamosabb időnek számít-e?
• egyszeri megbízás, vagy többször is előfordul ez a munka?
• hol tárolják a drónokat?
• bérelnek-e ingatlant a személyzetnek?
• van-e hosszabb távú együttműködési szerződés helyi alvállalkozókkal.

Kell-e a külföldi cégnek áfaregisztrációs számot kérnie Magyarországon?

Általában nem, de lehetnek kivételek. Előfordulhat például, hogy bár a szolgáltatás magyarországi ingatlanhoz kapcsolódik, de a megrendelő nem magyar adóalany. Ebben az esetben nem tudja a fordított áfára vonatkozó szabályokat alkalmazni, tehát kénytelen a szolgáltatás nyújtója felszámítani a magyar áfát, amit viszont csak magyar adószám birtokában tud megtenni (a magyar számlázási szabályok alkalmazásával, magyar áfa-bevallás benyújtási kötelezettsége mellett). Problémát jelenthet, ha a szolgáltatást végző cég más EU-tagállamból alkatrészt vagy egyéb terméket vásárol Magyarországra történő szállítással, vagy ha a külföldi cég egy másik külföldi alvállalkozóval kívánja elvégeztetni a munkát. Ezekben az esetekben változhat az áfa-bejelentkezési kötelezettség.

Szolgáltatás nyújtása ideiglenesen behozott eszközökkel

Bonyolítja a helyzetet, ha nem a saját eszközeivel végzi a cég a munkát, hanem egy 3. országból bérli. Az EU-n kívülről egyszerűsített vámeljárásra, vámbiztosíték fizetésére lehet szükség. De nem mindegy, hogy mennyi időre hozzák be az eszközt hazánkba, vagy hogy szakmai eszköznek minősülnek-e. Ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, nem biztos, hogy alkalmazható a teljes importáfa- és vámmentesség.

Felmerülhetnek egyéb adózási kötelezettségek is?

Célszerű megvizsgálni még a fentiek mellett, hogy kell-e helyi iparűzési adót, társasági adót, személyi jövedelemadót, EPR-t, esetleg termékdíjat fizetni.

A fenti szempontokat érdemes fordított esetben is megvizsgálni, amikor egy magyar szolgáltató kíván külföldön ilyen típusú tevékenységet folytatni. Ebben az esetben természetesen a célország szabályait kell figyelembe venni. 

Olvassa el a különböző telephelyekre vonatkozó szabályokról szóló összefoglalónkat!