2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. Ez azt jelenti, hogy a műemlék karbantartás költségeit kétszeresen érvényesíthetik a jogosultak: egyszer költségként, majd adóalap-csökkentő tételként is. Akkor is megilleti a társaságokat az adókedvezmény, ha kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény vagyonkezelői (törvényi rendelkezés, felhatalmazás alapján) vagy pénzügyi lízing esetén lízingbe vevők. A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át.

Termékértékesítések során gyakran kérdésként merül fel, honnan lehet felismerni, hogy láncértékesítés történik-e, mik azok a körülmények, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy az adott ügylet több szereplős, és ezáltal több értékesítésre is sor kerül. Ennek a kérdésnek az eldöntése sokszor a résztvevő adóalanyok számára is igen bonyolult, nem beszélve a független szereplőkről, legyenek akár adórevizorok, könyvvizsgálók vagy könyvelők.

Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket.

A különadók a válság óta a magyar adórendszer szerves részét képezik. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy összesített arányuk a központi költségvetés bevételein belül az utóbbi néhány évben meghaladta a társasági adóét is.

E bejegyzésünkben közöljük a tanulmány teljes szövegét, de sajnos a blog sajátosságai miatt a lábjegyzetek és kiemelések sajnos nem publikálhatóak ebben a formában. A tanulmány teljes, hivatkozásokat és kiemeléseket tartalmazó hivatalos változata pdf-ben letölthető a LeitnerLeitner website-járól.

Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.

A 2016-os év egyik legnagyobb horderejű változását, a számviteli szabályokat érintő szabályozást korábban már bemutattuk, most a másik jelentős módosítást, az adózói minősítést vesszük górcső alá. 2016-tól a NAV megbízható, illetve kockázatos kategóriába sorolja az adózókat, mely alapján meghatározott kedvezményeket kapnak, vagy éppen ellenkezőleg szigorúbb elbánásban fognak részesülni.

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz.

A vállalkozásoknak a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jei módosítása óta komoly fejtörést okoz a behajtási költségátalány helyes kezelése. Ezt a 40 eurónak megfelelő forintösszeget elméletileg a késedelmesen fizető vállalkozásoknak kell megfizetniük a hitelezőiknek. A problémát az okozza, hogy az esetek többségében ez valóban csak elméleti kötelezettség: a hitelezők nem igénylik, az adósok ténylegesen nem fizetik meg, de ennek ellenére a kötelezetteknek könyvelniük kell. Ez azonban jelentősen torzíthatja a kimutatott eredményt, egyes esetekben az egyébként jól működő vállalkozásokat papíron akár veszteségbe is fordíthatja, ami a legrosszabb esetben akár tulajdonosi pótbefizetést is vonhat maga után.

A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettől azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedő társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi.

2015-ben is a klasszikus ellenőrzési területeket – például az áfát, a társasági adót, az élőmunkával kapcsolatos adó- és járulék kötelezettségek teljesítését fogja ellenőrizni a hatóság a február 19-én publikált ellenőrzési irányelvek szerint. A legtöbb újdonságot talán a módszerekben találhatjuk. Mivel egyre több elektronikus adat áll a hatóság rendelkezésére, így egyre inkább lehet támaszkodni az informatikai módszerekre az ellenőrzésekben is. Az adóelkerülés elleni harc lényege a csalási folyamatok, összefüggések feltárása, ezért a rendszerszerűségre fognak koncentrálni a működési folyamatok vizsgálata során. Nagy hangsúlyt fektetnek a belső szabályzatok ellenőrzésére, és nem fognak megállni az egyes vállalkozásoknál, hanem láncolatokat keresnek majd, továbbá a csalásokból hasznot húzó magánszemélyeket is ellenőrizni fogják.