Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.

A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.

Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.

Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az e-útdíj használatával kapcsolatos adatokat az adóhatóság felhasználhatja ellenőrzései során, ezzel is nyomon követve az árumozgásokat, a kereskedelmet. A 2015-ös adócsomag erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a tervek szerint 2015 januárjától bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t.

Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának 
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.

Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.

A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.

Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.

A NAV februárban hozta nyilvánosságra 2013-as ellenőrzési irányelveit, melyek meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, melyeket kiemelten vizsgálni fognak. Érdemes készülniük például a cukor, édesség, szoftver, elektronikus termékek és egyéb háztartási cikkek nagykereskedelmével, vetőmag, dísznövény és műtrágya kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Várhatják az ellenőrzéseket a biztonsági szolgáltatók, nyomozók, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások. Jobb, ha számítanak ellenőrzésre a hús- és baromfikészítmények gyártói, a műanyag csomagolóeszköz és az építőanyag gyártók is.