A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023-ban is igyekszik célzottan, az adózók magatartásához igazodva támogatni, ellenőrizni vagy büntetni az érintetteket. Az adócsalást, a szándékos adóelkerülést határozottan bünteti. Mindezt egyre gyorsabban tudja megtenni, ezzel egyre hatékonyabban szedi be a tervezett bevételeket. A kockázatelemzések alapján jogkövetési vizsgálatot, adó-, vámellenőrzést vagy támogató eljárást folytat le.

Az áfa bevallások M lapjait, azaz az úgy nevezett belföldi összesítő jelentést 2013 óta kell kitöltenünk. A jelentés nem titkolt célja, hogy a belföldi számlamozgásokról és az áfa levonásáról biztosítson több adatot az adóhatóság számára. A hatóságok kontroll adatként használják ezt – az áfa-bevallások kapcsán talán a legmagasabb adminisztrációs teherrel járó – kimutatást. A bejelentés hibái ráadásul gyakran vezetnek adóellenőrzéshez.

2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen Jancsa-Pék Judit az uniós áfareform jelenlegi állását és az aktuális gyakorlati teendőket mutatta be, dr. Menczel-Kiss Gellért pedig a big data adózásra gyakorolt hatásait ismertette. 

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.