Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.
A kifejezés a nagy mennyiségű és igen gyorsan változó adathalmaz gyűjtését, feldolgozását, elemzését jelenti. Az adóhatóság berkein belül a kifejezetten a NAV által szerzett és kezelt adatok tömegét értik alatta.
A big data az adóhatóság szempontjából alapvetően az ellenőrzésre történő kiválasztási rendszerek újrahuzalozását eredményezi: a kapott, rendelkezésre álló adatokat a NAV többkörös ellenőrzésnek és elemzésnek veti alá, azonosítva ezzel bizonyos kockázati tényezőket.
Egyrészt a beérkezett adatok azonnali ellenőrzésével a hibák kiszűrhetők: a rendszer hibaüzenettel vagy figyelmeztető üzenettel válaszol az adatot szolgáltatónak vagy jelez az adóhatóságnak, amely adóellenőrzést vagy esetleg támogató eljárást indít. Az adózó ezt a jelzést figyelembe veszi, és korrigál, illetve természetesen áttekinti a pl. a számlázási vagy adózási gyakorlatát, hogy nincs-e a saját rendszerében valahol hiba. Másrészt a NAV a beérkezett adatokat folyamatba épített kockázatkezelés révén, előre megalkotott szempontok alapján automatikus elemzésnek is aláveti. Vizsgálja az adózók tulajdonságait, a számlaadatokat, melyeket egyben összevetnek más hatósági rendszerekben szereplő adatokkal is, anomáliák után kutatva. Az anomáliák, azaz a találatok pedig szűrhetők adózók, számlák, kockázati területek szerint. Összességében, az adattárházakba érkező információ – valamennyi információ – együttes elemzése révén kerül a NAV az úgynevezett kockázati információ birtokába.
Így lehet, hogy a hibaüzenet oka pusztán adminisztrációs malőr, pl. egy elírt karakter az adószámban, de elképzelhető az is, hogy a NAV-ba befutó és a már rendelkezésre álló adatok összevetése és elemzése alapján úgy döntenek, hogy jobb, ha a hatóság ellenőrei utánanéznek a rendszer által feltárt anomália okának.
Mindehhez természetesen nagy volumenű IT-fejlesztésre van/volt szükség az adóhatóságnál. A digitalizáció természetesen elkezdődött, az adatvagyont a valós idejű adatszolgáltatás körének kiterjesztésével a hatóság már igen jelentős mértékben elkezdte növelni az utóbbi két évben. Így mára a NAV adatvagyona meghaladja a 4 petabyte-ot (4000 terabyte-ot), és a magyar adóhatóság már most is rendelkezik olyan „szoftverekkel”, melyek képesek ezt a hatalmas mennyiségű adatot bizonyos – egyelőre korlátos szempontok szerint – feldolgozni, elemezni. Ezek a hálózatelemző, adatbányász-szoftverek azonban új fejezetet nyitnak az adóztatás terén.
Jó azzal tisztában lenni, hogy a NAV az egyik legnagyobb adatvagyonnal rendelkező közigazgatási szervezet ma Magyarországon. Jogalkotói döntéstől függően ez az adatvagyon kutatható, szűrhető, értelmezhető, összekapcsolható, vagy az lesz. Mélyelemzésük révén lehetővé válik olyan gazdasági kapcsolatok, hálózatok, összefüggések, áru- és pénzmozgások kimutatása, amelyek nemcsak az ellenőrzésre való kiválasztásban, kockázatelemzésben játszhatnak szerepet, hanem magát az ellenőrzést is nagyban segíthetik, hatékonyan támogathatják a mielőbbi és megalapozott, úgy is mondhatnánk, hogy eredményes lezárását.
A következő szakasz akkor jön el, amikor a rendelkezésre álló különböző tartalmú adózói adatok, az ellenőrzések adatai, a cégbírósági adatok, az online számlaadatszolgáltatással jelentett adatok (azaz gyakorlatilag komplett számlaképek), az online pénztárgépek által beküldött adatok, a VIES révén kapott tagállamokkal kapcsolatos forgalmazási adatok és EKAER-adatok összekapcsolása és adott tetszőleges szempontú elemzése valósággá válik.
Mindez itt van a kapuban. Ezzel a véletlenszerű ellenőrzések helyett olyan vállalkozások kerülnek a NAV hálójába, melyek jogsértő és költségvetést károsító magtartása több oldalról és rövid úton bizonyítható válik. Erre az adózóknak is fel kell készülniük. Az azonnali adatszolgáltatás és a rendelkezésre álló, vizsgálat alá vonható adatvagyon elemzésével az adóhatóság sokszor jobban ismeri a társaságot, mint annak vezetője. Az ilyen helyzetek elkerülésére és a hibák még az adatszolgáltatást megelőző kiszűrésére érdemes a vállalatoknak számviteli és adózási folyamataikat áttekinteniük és üzleti gyakorlatuk átvilágításával csökkenteniük a kockázataikat.
