2025. október 1-től emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjtételek, amelyek több termékkategóriát és anyagáramot is érintenek. E mellett a kötelező visszaváltási díjas termékek szolgáltatási díjai és az általános díjtételek mellett a gépjárműgyártók által díjátalányként fizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételek is növekedtek.
A hihetetlen méretű hazai információs bázis mellett, a nemzetközi kapcsolatokból származó adatok is beépülnek a NAV adatvagyonába.
Az EPR rendelet lehetőséget biztosít a gyártóknak (ideértve a külföldi előállítású körforgásos termékek első belföldi forgalomba hozóit, saját célú felhasználóit is), hogy 2023. III. és IV. negyedévi adatszolgáltatásaik adatait 2024. január 1. és március 31. között egy alkalommal, utólag módosítsák.
Magyarországon számos különféle adókedvezmény áll a vállalkozások rendelkezésére, köztük környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások megvalósításához is. Ugyanakkor ezek megszerzésének és igénybevételének szabályai gyakran változnak, ezért erősen ajánlott minden ilyen fejlesztés megkezdése előtt szakértők bevonásával felmérni a lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb adómegtakarítást érhessük el. A beruházások tervezésekor egy jól felkészült adótanácsadói csapat segíthet a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, prezentálhatja a különböző adóoptimalizálási forgatókönyvek előnyeit, de olyan gyakorlatias feladatokba is bevonható, mint az adókedvezmény-igénylések elkészítése vagy a tárgyalások a speciális állami támogatási lehetőségekről.
2023. június 29-én egy kormányrendelettel (276/2023. (VI-29)) módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályait. Mivel az új szabályokra nem volt elég idejük felkészülni az érintetteknek, érdemes a rendelet hatályba lépése utáni időszakban is további hatáselemzéseket végezni a kötelezettségek pontos teljesítése és a plusz terhek kiszámítása érdekében.
2023. július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.
Környezetvédelmi termékdíjról szóló cikk sorozatunk utolsó részében kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra is.
Környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk harmadik részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra.
Mindannyiunk érdeke, hogy csökkentsük a hulladék, ezen belül az egyszer használatos műanyagokból keletkező szemét mennyiségét. Ennek érdekében bizonyos műanyag termékek forgalomba hozatalát tiltani fogják, de általánosságban is arra fognak ösztönözni minket a szabályok, hogy a műanyagok életciklusa körforgásos legyen, vagyis hasznosítsuk újra őket. Ezt célozza az úgy nevezett SUP – single-use plastics – uniós irányelv, amely korlátozza vagy tiltja az egyszer használatos, valamint oxidatív úton lebomló műanyagból készült vagy azt tartalmazó termékek forgalmazását.
Érdemes a cégek környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adózási gyakorlatát felül vizsgálni, hiszen a hibák, mulasztások, adminisztrációs hiányosságok jelentős bírságkockázatot hordoznak és a NAV is kiemelt figyelmet fordít erre a területre (az online számlaadatok alapján viszonylag könnyen megállapítják a termékdíj kötelezettségek elmaradásait). Ezzel szemben tapasztalataink alapján vállalkozások bizonytalansága a környezetvédelmi termékdíjak terén akár többszörös adófizetést is eredményeznek. Cikksorozatunkat a termékdíj-kötelezettségek ismertetésével folytatjuk.
