A jövő évi adóváltozásokról szóló sorozatunk harmadik részében a társasági adó, a különadókat, a nemzetközi adózást érintő változásokat mutatjuk be a számviteli és adminisztrációs módosítások mellett. A sorozat alapjául szolgáló cikket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felkérésére készítették a LeitnerLeitner vezető tanácsadói, partnerei.

2021. 06. 09-én kihirdették a legújabb adócsomagot, amely alapvetően a 2022-es évre vonatkozó változásokat tartalmaz, de van néhány, azonnal vagy legalábbis még 2021-ben hatályba lépő módosítás is a jogszabályban. Ugyanezen a napon gazdaságélénkítési célú kedvezményekről is döntöttek.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

A 2020. 04. 14-i Magyar Közlönyben jelent meg az új kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet, amely amiatt, mert a tavalyi forgalmat tekinti az adóelőleg alapjának, számos e területen működő cégnél jelentős felül adóztatást eredményezhet. A kormány lényegében leporolta a 2010-es ágazati különadó törvényt, az adó tárgya, mértéke és progresszivitása is megegyezik a 10 évvel ezelőttivel.

Már 2018 nyár végén, szeptemberben esetleg decemberben életbe lépnek bizonyos nyáron elfogadtott adóváltozások.

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem.

A reklámozók helyzete adózási szempontból eddig sem volt éppen könnyű, de 2017. január 1-jétől a terület még szigorúbban ellenőrzötté vált. Ráadásul a nagy internetes tartalomszolgáltatók üldözésének akár a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketing részlegei is áldozatul eshetnek. Éppen ezért a vállalatcsoportok Magyarországra átnyúló reklámtevékenységét érdemes mihamarabb újra átvizsgálni.

Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel. Cikkünkben ezeket gyűjtjük csoportba, majd pedig ezek közül a bonyolultabbaknak külön cikkeket is szentelünk.

2018. január 1-jétől egy új adóval bővül a különadók listája: bevezetik a turizmusfejlesztési hozzájárulást.

Meglepetésként érhette az agrárgazdasággal vagy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságokat, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara arról értesítette őket, hogy kamarai tagként nyilvántartásba vette őket, ezért számukra is kötelezővé vált a kamarai tagdíj bevallása és befizetése. Érdemes szakértő bevonásával értelmezni az újszerű helyzetet a 20%-os pótdíj elkerülése érdekében.