A jövő évi adóváltozásokról szóló sorozatunk harmadik részében a társasági adó, a különadókat, a nemzetközi adózást érintő változásokat mutatjuk be a számviteli és adminisztrációs módosítások mellett. A sorozat alapjául szolgáló cikket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felkérésére készítették a LeitnerLeitner vezető tanácsadói, partnerei.
Társasági adózást, különadókat, nemzetközi adózást érintő változások
Az EU Adóelkerülési Irányelvének útmutatásai alapján, hazánkban is bevezetik 2022. január 1-jétől a hibrid gazdálkodó, mint belföldi illetőségű adóalany fogalmát. Ezek olyan magyar székhellyel rendelkező gazdálkodók, amelyben 50%-ot meghaladó tagi vagy szavazati aránnyal, illetve 50%-ot meghaladó adózott nyereségből való részesedéssel rendelkeznek nem magyar illetőségű szervezetek. A Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági vagy annak megfelelő adó alanyának tekintik. Nem minősül ilyennek az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik. Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.
Az OECD 2021. október 8-i ülésén elfogadták az úgy nevezett két pilléres adóztatási mechanizmust a multinacionális vállalkozások adóztatásának egységesítésére, melyhez Magyarország is csatlakozott. Az új nemzetközi rendszert 2023-tól vezethetik be, a részletszabályokat pedig jövőre tisztázzák.
Az első pillér biztosítja majd a multinacionális nagyvállalatok adókötelezettségének jövőbeni átcsoportosítását a székhely országából a jövedelemkeletkezés helyének országába. Ez a szabályrendszer a világ 100 legnagyobb vállalatának adóztatását fogja kiigazítani, így hazai tulajdonú vállalatcsoport nem érintett a kérdésben, de a magyar államháztartás várhatóan némi többletbevételhez juthat majd az új szabály által. Az érintett vállalkozási kör 7 év múlva bővülhet.
A második pillér pedig 15%-os globális minimumadót, azaz egységes minimális tényleges adókulcsot állapít meg a nagyvállalatok számára. A többlet adót a multinacionális nagyvállalatoknak kell a jövőben megfizetniük akkor, ha egy leányvállalat olyan országban működik, ahol a rá vonatkozó effektív közvetlen adókulcs alacsonyabb, mint 15%. A többlet adót az anyacég vagy a leányvállalat országa is beszedheti majd. Bizonyos feltételek mellett pedig az aluladóztatott anyacég után a leányvállalat országa is gazdagodhat. Ennek keretében várható, hogy bár a 9%-os magyar társasági adókulcs mértéke változatlan marad, Magyarország is többletadót vet majd ki azon multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai számára, amelyek globális árbevétele eléri a 750 millió eurót, így egyébként is a globális minimumadó kötelezettség alá esnének. Könnyebbség lehet, hogy várhatóan beszámítják majd a helyi iparűzési adót, a kiskereskedelmi adót és a bankadót. 10 éves átmeneti időszakban jobban elismerik a tényleges gazdasági tevékenység keretében folytatott beruházások értékét és a foglalkoztatás költségeit.
A BEPS projekt részeként Magyarország csatlakozott az OECD MLI (Multilateral Instrument) megállapodásához, amely jövő évtől élesedik. Magyarország 40-50 kétoldalú megállapodásának hatályát írja majd felül ez a sokoldalú államközi megállapodás 2022. január 1-jétől, a jövőben ezek száma még bővülni fog. Ezután már nem csak a jogszabályban kihirdetett kétoldalú egyezmények szövegét kell majd figyelembe venni a nemzetközi adózási kérdésekben, hanem a sokoldalú megállapodások (MLI) dinamikusan változó szabályait is. A részletekről a Pénzügyminisztérium fog tájékoztatást adni.
A kiegészítő bányajáradékra és a bányák kitermelési volumenének meghatározására vonatkozó szabályokat az építőanyag-ellátás biztonsága biztosítása érdekében törvénybe iktatják vagy a veszélyhelyzet ideje alatti szabályokkal azonosan fenntartják.
2022. január 1-jétől megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék különadó kötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.
Számviteli változások, adatszolgáltatás, távmunka
2022. január 1-jétől sorozatgyártás esetén (pl.: gépipari, építőipari beszállítók esetében) nem kell kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat a számvitelben.
A támogatásokat érintő számviteli szabályok is módosulnak. A fejlesztési támogatási pályázatoknál egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos elszámolás. Ezért gyakran előfordul, hogy a támogatással megvalósuló eszközöket az elszámolás előtt üzembe helyezik, és utánuk terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, miközben a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek több év múlva jelennek csak meg. Emiatt az egyik év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. A jogszabályváltozás 2022. január 1-jétől az összemérés elvének érvényesülése érdekében megengedi, hogy ilyen esetekben a dokumentáltan, a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevételt időben elhatárolják.
Módosulnak az adózás rendjét érintő szabályok, melynek értelmében a NAV ezután megkereséssel fordulhat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervekhez is adatigényléssel. Ez támpontot nyújthat az SZJA-bevallási tervezet elkészítéséhez, és segíthet a kockázatelemzési eljárásokban és a végrehajtásokban is.
Ahogy ezt már sorozatunk első részében is írtuk, törvénybe iktatják a távmunkával kapcsolatos szabályokat, amellyel a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlatot emelik át a normál jogrendbe. Módosítják a munkavédelmi törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit, különbséget tesznek a számítástechnikai eszköz alkalmazásával végzett munka és a nem ilyen eszközzel végzett munka munkavédelmi követelményei között. Az első esetben a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával is ellenőrizheti. A munkavállaló a munkavégzés helyét a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól szóló írásbeli tájékoztatása alapján jelölheti ki.
Az uniós irányelv alapján készült Szerkezetátalakítási törvény 2022. július 1-jén lép hatályba, és célja az átmeneti likviditási gondok korai kezelése a csődeljárás egy rugalmasabb alternatívájaként.
