Már 2018 nyár végén, szeptemberben esetleg decemberben életbe lépnek bizonyos nyáron elfogadtott adóváltozások.

Társasági adóval kapcsolatos változások

hatályba lép: 2018. 08. 25.

Kedvezőbb szabályok vonatkoznak ezentúl a bejelentett részesedésekre. Ez azt jelenti, hogy egy cég részesedést szerez egy másik cégben, és ezt legalább egy évig tartja, majd eladja, akkor nem kell társasági adót fizetnie az árfolyamnyereség után, ha a szerzést bejelentette. Ha elmulasztotta bejelenteni, akkor eddig a NAV nem ismerte el a kedvezményt, akkor sem, ha minden egyéb feltételnek megfelelt.

Az új szabályok értelmében egyrészt, ha az adózó további részesedést szerez már meglévő részedéséhez, ez utóbbi növekmény a továbbiakban akkor is kezelhető bejelentett részesedésként, ha a legelső szerzést nem jelentették be. Valamint eltörlik az ismételt bejelentési kötelezettséget arra az esetre vonatkozóan, amikor átalakulás következtében változás történik a korábban megszerzett részesedésekben. Ez arra is vonatkozik, amikor a korábbi tulajdonos szerez részesedést az újonnan létrejött jogutód társaságban.

Vagyis ez a változás jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállalkozások számára.

Bevándorlási különadó

hatályba lép: 2018. 08. 25.

A bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatását szankcionálja a kormány egy 25%-os különadóval, minek megfizetésére alapesetben a támogatást nyújtó köteles. Nem alanya a bevándorlási különadónak a párt, illetve pártalapítvány.

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

hatályba lép: 2018. 08. 25.

Augusztus 25-től, ha egy vállalkozás egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat valakit, akkor nem tekintheti a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a napi minimálbér (6.350 Ft) kétszerese felett fizetett összeget, vagyis a társasági adóalapot fogja növelni ez a költség. A napi minimálbér kétszereséig továbbra is figyelembe vehető költségként a kifizetett bér.

Jövedéki adó

hatályba lép: 2018. 09. 01.

Több ütemben emelik a cigarettára kivetett jövedéki adót 2018 szeptembere és 2019 júliusa között. A jövedéki adó mértéke az alábbiak szerint változik:

KIVA

hatályba lép: 2018. 12. 01.

Ugyan nem nyár végén, de még idén – december 1-jén – hatályba lép a KIVA-ra vonatkozó változás: bővül azon adózók köre, akik bejelentkezhetnek a KIVA hatálya alá.

A kisvállalati adóalanyiság választására magasabb értékhatárok mellett lesz lehetőség, a bevétel és a mérlegfőösszeg felső korlátja egyaránt 1 milliárd forintra nő (a jelenlegi 500 millió forint helyett). A magasabb értékhatárok már 2018. december 1-jétől alkalmazhatók. Ezzel összhangban az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó bevételi túllépési határ is megemelkedik 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra. A KIVA-kulcsa továbbra is 13% marad, amelyet elsősorban a munkavállalók bruttó bére alapján kell megfizetni. Mivel ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót is, egyre vonzóbbá válik a nagyobb bértömeggel rendelkező vállalkozások számára.

Pénzügyi tranzakciós illeték

hatályba lép: 2018. 12. 01.

Szintén decemberi változás lesz a tranzakciós illetékre vonatkozó szabály: nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illeték fizetési kötelezettséget a SZÉP-kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő utalás. A cafeteria rendszer 2019-től történő kiürítését követően a megmaradó SZÉP-kártya juttatást ezzel hozza a kormány még jobb helyzetbe.

(A korlátozott fizetési számláról szólva megemlítjük, hogy a 76/2018 Korm r. (új SZÉP-kártya rendelet) a SZÉP-kártya működési rendje körében szabályozta, hogy mi minősül korlátozott fizetési számlának. Ennek értelmében a SZÉP-kártya juttatást a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződés alapján nyitott és vezetett, olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlán írja jóvá, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatók fel. A korlátozott fizetési számlának csak egy természetes személy lehet a tulajdonosa.)

Végkielégítések különadója

hatályba lép: 2018.07.26.

Nem kell 75 százalékos különadót fizetni a 2018. január 1-jétől megszerzett, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jövedelmek után.

A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos átmeneti rendelkezések

hatályba lép: 2019.01.01. - az alábbi kivételektől eltekintve

Jövőre jelentős változások lépnek életbe a szociális hozzájárulás és az egészségügyi hozzájárulás terén, az eho beolvad a szociális hozzájárulási adóba, változik a kedvezményezetti kör, mentességek. Várható, hogy változik az adó kulcsa is. A rendszer átalakítása miatt néhány változás már nyáron életbe lépett:

SZOCHO (hatályba lép: 2018.07.26.)

• Pontosításra kerül, hogy nem számít bele az adóalapba a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék. Ugyanakkor a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelem után adófizetési kötelezettség áll fenn.
• A megváltozott munkaképességű munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény már 40%-os egészségromlás esetén is igénybe vehető – eddig ennek feltétele a legalább 50%-ban megromlott egészség volt.

Egészségügyi hozzájárulás (eho) (hatályba lép: 2018.07.26.)

• 14%-os eho mértékkel lehet számolni a nem pénzbeli juttatások esetében is (eddig csak a 19,50%-os ehonál írta elő a törvény). Így tisztázzák ugyanis, hogy a 14%-os egészségügyi hozzájárulás alá eső jövedelmek (pl.: árfolyamnyereség, osztalék) után akkor is meg kell fizetni az eho-t, ha azt nem pénzbeli juttatás formájában adják.
• Másik uniós tagállamban az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után megszűnik az EHO fizetési kötelezettség. Azaz a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyekhez (pl. kiküldött munkavállalók) hasonlóan Európai Unió intézményeinél fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy is mentesülhet az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, ha az intézménynél fennálló biztosítási jogviszonyt a külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolással tanúsítja.