A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.
1. Megszorítások
A kiskereskedelmi adó rendeletben kihirdetett szabályai is változatlanok. 2020. júliustól decemberig tartó időszak hónapjainak száma szerint kalkulált előlegösszeget két egyenlő részletben, főszabály szerint 2020. július és augusztus 20-ig, illetve 2020. október 20-ig kell befizetni. Az adóelőleget az éves adóelszámolás során figyelembe kell venni. A naptári évtől eltérő üzleti évet követő adóalanyoknak az éves adóelszámolást az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. Az adó összegét a 2020-ra az éves adóalap arányos részére kell vetíteni a kormányrendelet hatályba lépésétől, azaz 2020. május 1-től az adóév végéig terjedő időszak naptári napjaival számolva.
Hitelintézeti különadó
A hitelintézeteknek a 2020-ban egy új különadót kell fizetniük. Az adó alapja a pénzügyi szervezetek különadó alapjának 50 milliárd forintot meghaladó része, mértéke 0,19%, az év folyamán előleget kell fizetni. A törvény lehetőséget ad a sportkedvezmény érvényesítésére, mely a hitelintézet kedvezményi keretösszeget csökkenti. A különadó összegével a hitelintézet 2021-től évente egyenlő részletekben csökkentheti adóját adóvisszatartás formájában. A felhasználás korlátja a 2020-as adóévre megállapított járványügyi különadó 20%-a.
Beruházások korlátozása
A kormány korlátozta a külföldiek tulajdonszerzését a stratégiainak minősített ágazatokban. Külföldi befektetőnek minősülnek az EU-n (EGT-n és Svájcon) kívüli cégek, illetve azok a cégek is, melynek többségi tulajdonosa külföldi. A 15, 20 és 50%-ot elérő külföldi tulajdonszerzést, és ha külföldi befektetők együttes tulajdoni aránya eléri a 25%-ot be kell jelenteni az ITM-nek. A stratégiai ágazatok közé tartozik – többek között – a vegyipar, az energetika, a pénzügy, az egészségügy és az építőipar, valamint a turizmus.
A korábbi kormányrendelet szabályait változatlan tartalommal vette át a törvény. A társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó bevallásának és befizetésének határideje 2020. szeptember 30., ha ez 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között lett volna esedékes. Ugyanezen határidő vonatkozik az éves beszámolók elkészítésére és letétbe helyezésére is.
A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe (a korábbi 50%-os szabály helyett), de továbbra is legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint lehet. Az átmeneti rendelkezés szerint ez a szabály a 2019-ben kezdődő adóévre választható. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre már benyújtotta a bevallását és elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor ezeket önellenőrzés, illetve számviteli ellenőrzés útján módosíthatja. Ha még nem nyújtotta be bevallását, ám elfogadott számviteli beszámolóval már rendelkezik, akkor ezt szükséges ellenőrzés útján módosítania. A szabály 2020-tól is érvényben marad.
Adózói minősítés
Az adózói minősítés nem változik az adózó hátrányra a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozás és a végrehajtási eljárások miatt. Az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja ez alatt az idő alatt az esedékes adóból fakadó adóhiányt, adótartozást és a jogkövetkezmények összegét.
A vállalkozások és a magánszemélyek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig kérelmezhetik, hogy adótartozásukat egy alkalommal legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékeljék, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. Legfeljebb ötmillió forint összegű adóra hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést lehet kérni ugyaneddig az időpontig.
EKAER
Az EKAER bejelentésekhez kapcsolódó kockázati biztosítékot a veszélyhelyzet megszűntétől számított 30 napig nem kell megfizetni. A biztosítékot adni először a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik napon kell az e naptól tett bejelentéseket figyelembe véve. A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek.
3. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok
Az Munka törvénykönyvének rendelkezéseitől július 1-ig el lehet térni rugalmas szabályokat adva a munkaadók kezébe. A veszélyhelyzet megszűnése nincs hatással a veszélyhelyzet tartama alatt, akár egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatásra.
A csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatás („Kurzarbeit”) és a kutatási és fejlesztési bértámogatás augusztus végéig igényelhető, és év végig nyújtható.
A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
A munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell fizetnie a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. További részletek
Szociális hozzájárulási adó, ekho
A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya kifizetések 2020. április 22-től december 31-ig mentes a szociális hozzájárulási adó alól, így az alszámla-értékhatárokat és a rekreációs keretösszeget meg nem haladó juttatás után csak 15% szja-t kell fizetni. A meghaladó rész (egyes meghatározott juttatás) 1,18 szorosa után viszont továbbra is meg kell fizetni – 2020. július 1-jétől 15,5%-os mértékben – a szociális hozzájárulási adót. A korábban kihirdetett megemelt éves keretösszegek továbbra is hatályban maradnak.
A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5 %-ra csökken. Ezért az összevont adóalap megállapításánál, ha egy adott jövedelem után a magánszemély a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett, a megállapított jövedelem 87%-t kell jövedelemként figyelembe venni az adóelőleg számítása során is. A szociális hozzájárulási adó csökkenése miatt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho mértéke is 15,5%-ra csökken.
2020. július 1-jétől a kisadózók ellátási alapja is módosul. A tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adó rész csökken, az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni. Főállású kisadózó (KATA) esetén az ellátások számításának alapja havi 98.100 forint helyett 102.000 forintra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 164.000 forint helyett 170.000 forintra nő.
A veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró GYED, GYES, GYET jogosultságokat meghosszabbították. A szülők fizetés nélküli szabadságon maradhatnak a veszélyhelyzet megszűnését követően is a GYED, GYES, illetve GYET ellátás folyósítása mellett. A nagyszülő GYED-re, vagy GYES-re való jogosultsága megszűnik, ha a szülő a nagyszülő jogosultságára vonatkozó hozzájárulását visszavonja.
A kedvezményezett ágazatba tartozó kifizetők mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. Az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottaknak csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, ezt is legfeljebb 7710 forintig. E rendelkezéseket az egyéni és a társas vállalkozó is alkalmazhatja a saját maga után fizetendő adó és járulék tekintetében.
A kedvezményezetti körbe tartozó kisvállalati adóalanyoknak a 2020. márciustól júniusig nem kell a kiva adóalapjában figyelembe venniük a személyi jellegű kifizetések összegét. 2021. január 1-jétől a kiva és az adóelőleg mértéke 12%-ról 11%-ra csökkent.
Azoknak a kisadózó vállalkozásoknak, amelyek kedvezményezetti körbe sorolt tevékenységet végeznek, és már 2020. februárban a KATA hatálya alá tartoztak ezzel, 2020. márciustól júniusig nem kell katát fizetniük. Továbbá a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozásukat a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizethetik meg pótlékmentesen.
A turizmusfejlesztési hozzájárulást és az idegenforgalmi adót 2020. december 31-ig nem kell megfizetniük az érintetteknek.
