Kiküldetésről nemcsak abban az esetekben beszélünk, ha a munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön, hanem akkor is, ha részt vesz egy néhány napos üzleti tárgyaláson, konferencián, szemináriumon. Ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást, melynek elmulasztása komoly bírságokkal járhat.
1. Személyi jövedelemadó
Tartós befektetési számla
2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.
Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.
Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos adózási, egészségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó cikksorozatunk 4. része a társadalombiztosítási járulékalappal és az ellátásokkal foglalkozik.
A külföldi kiküldetések adózási és társadalombiztosítási következményeit bemutató 4 részes cikksorozat gyakorlati megközelítésben ismerteti a témakörrel kapcsolatos szabályokat, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatos területekre. Az első két részben a személyi jövedelemadót érintő szabályokat tekintettük végig, most pedig a teljesen eltérő szabályrendszer által meghatározott társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.
Négy részből álló cikksorozatunkban 2. részében a juttatások adó- és járulékterheivel, az adókedvezményekkel és az adókockázatokkal foglalkozunk.
A fokozódó globalizálódó, a munkaerő kapacitások hatékonyabb kihasználása és ezáltal a költségek optimalizálása miatt egyre gyakoribb, hogy magyarországi székhelyű vállalatok munkavállalóikat külföldi munkavégzés céljából küldik leány- vagy anyavállalatukhoz esetleg egy üzleti partnerükhöz. Négy részből álló cikksorozatunkban az adózást és a társadalombiztosítást meghatározó legfontosabb szempontokat tekintjük végig.
2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését.
A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.
