Kiküldetésről nemcsak abban az esetekben beszélünk, ha a munkavállaló egy konkrét projekt megvalósításán dolgozik külföldön, hanem akkor is, ha részt vesz egy néhány napos üzleti tárgyaláson, konferencián, szemináriumon. Ezekben az esetekben is ki kell váltani az A1 igazolást, melynek elmulasztása komoly bírságokkal járhat.
A társadalombiztosítási és azon belül az egészségbiztosítási rendszer kialakítása ugyan minden EU-tagállam belügye, azonban az egyes tagállamok között mozgó munkavállalók szociális biztonsági jogainak védelme és biztosítása érdekében szükséges a tagállami rendszerek koordinálása, az eltérő szabályozások összeütközésének kiküszöbölése. A közös szabályok nemcsak a 28 EU tagállamban, hanem a Svájcban, Liechtensteinben, Norvégiában és Izlandon munkát vállaló EU-polgárokra is érvényesek, és kiterjednek többek között az egészség-, nyugdíjbiztosításra, a betegség, baleset, munkanélküliség eseteire, valamint az anyasági és haláleseti ellátásokra is.
A jelenleg hatályos Közösségi rendelet alapján a külföldi munkavállalás ideje alatt a munkavállaló csupán egyetlen államban lehet biztosított. Ebben a tagállamban kötelezett a járulékok és egyéb hozzájárulások megfizetésére, és itt veheti igénybe a társadalombiztosítási ellátásokat is az adott ország belső szabályrendszerének megfelelően. Az ellátások igénybevétele esetén ugyanolyan jogok illetik meg, mint az adott állam állampolgárait.
Több szempont befolyásolja, hogy melyik tagállamban, hogyan és milyen mértékű járulékot kell fizetni. Az egyik ezek közül, hogy a magyar munkavállaló egy cég munkatársaként vagy önálló vállalkozóként vállal-e munkát külföldön, vagy esetleg tanul-e az adott ország valamely oktatási intézményében. Lényeges szempont továbbá, hogy a magyar munkavállaló egy magyar cég megbízásából úgy nevezett kiküldetés keretében végez munkát külföldön, vagy egyszerre több államban dolgozik, esetleg naponta vagy hetente ingázik két tagállam között.
Kiküldetés Európai Gazdasági Térség tagállamba
Főszabály szerint a munkavállaló abban a tagállamban biztosított, ahol a munkát végzi, de ettől eltérő szabályozás érvényesül a társadalombiztosítási értelemben vett kiküldetések esetén. Ebben az esetben a munkavállaló maradhat a kiküldetés államában – egy magyar cég által kiküldött munkavállaló tehát Magyarországon – biztosított, ha teljesül a kiküldetést megalapozó feltételrendszer. A kiküldetések elbírálásakor az azt megalapozó ismérveket a kiküldetési tényállást elbíráló szerv összességében vizsgálja meg.
Akkor beszélhetünk kiküldetésről – tehát akkor alkalmazható a fenti különös szabály – ha az egyik tagállam területén működő munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen. Feltételként figyelembe kell venni azt is, hogy a munkavégzés várható időtartama ne haladja meg a 24 hónapot.
A közösségi és a vele összhangban lévő magyar szabályozás további feltételeket támaszt arra az esetre, hogy kiküldetés esetén mikor maradhat a munkavállaló biztosítási jogviszonya Magyarországon. Amennyiben a fentiek alapján a magyar munkavállaló valóban kiküldöttnek számít, a NEAK által kiállított „A1” jelű igazolásának birtokában a külföldi tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
Rövid távú kiküldetés üzleti, oktatási vagy továbbképzési céllal
A gyakorlatban jogosan merül fel a kérdés, hogy szükséges-e kérelmezni az A1 nyomtatvány kiállítását, amennyiben rövid időtartamú (pl. néhány nap vagy 1-2 hét) külföldi munkavégzésre vagy munkavégzés nélkül, oktatási, továbbképzési céllal küldi ki a munkáltató a munkavállalót külföldre.
A jelenleg hatályos EU rendelet nem tesz különbséget a fenti jellegű üzleti út és annál hosszabb távú kiküldetés között, ezért a jelenlegi magyar és EU tagállami gyakorlat szerint a néhány napos üzleti utak esetében is alkalmazni kell a kiküldetésre vonatkozó szabályokat. Tehát egy nagyon rövid távú üzleti út is tulajdonképpen egy 24 hónapnál rövidebb kiküldetésnek felel meg.
Tapasztalataink szerint ide tartozik az az eset is, ha pl. a munkáltató naponta más-más tagállamba küldi ki a munkavállalót. Ilyenkor az egyes országokba irányuló kiküldetéseket külön kell elbírálni és külön kell kérelmezni az A1 nyomtatványt is. Mindenképpen ajánlott az üzleti út megkezdése előtt kiváltani az A1 igazolást, hogy az esetleges jogkövetkezmények elkerülhetők legyenek.
Egyszerűsítés kilátásban
Fontos azonban, hogy az Európai Bizottság időközben elindította az EU-s koordinációs rendelet felülvizsgálatát. A módosítások célja többek között a cikkünkben tárgyalt gyakorlati problémák megnyugtató és egyértelmű rendezése, ezért az EU koordinációs rendeletbe felvételre kerülne az üzleti út fogalma. Ezzel megoldódnának a nagyon rövid külföldi tartózkodásokat érintő jogértelmezési problémák. Ide tartozna a munkáltató üzleti érdekeihez fűződő olyan ideiglenes tevékenység, amely nem foglalja magában szolgáltatások nyújtását vagy áruk szállítását, például belső és külső üzleti tárgyalásokon, konferenciákon és szemináriumokon való részvétel, gazdasági ügyletek tárgyalása, értékesítési vagy marketing tevékenységek végzése, belső vagy ügyfeleknél végzett auditálás, üzleti lehetőségek felkutatása vagy képzésen való részvétel. Ugyan az Európai Tanács jóváhagyása után elkészült az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalás tervezete, de a 3 intézmény között még nem született meg végső megállapodás, így a jelentés tartalma még módosulhat, de mindenképpen jó hír, hogy küszöbön áll az egyszerűsítés!
Az A1 igazolás hiányának következményei
A jelenlegi szabályok szerint azonban amennyiben a kiküldetést minősítő kritériumrendszer nem teljesül, előfordulhat, hogy a magyar hatóság nem adja ki a fogadó államban való járulékmentességhez szükséges igazolást, vagy a korábban kiállított igazolást visszavonja, így a járulékfizetési kötelezettség visszamenőlegesen a tényleges munkavégzés államára, külföldre helyeződhet át.
Továbbá, ha a munkáltató, vagy a munkavállaló elmulasztja az A1 nyomtatvány igénylését, a munkavállaló automatikusan a kiküldetés külföldi államában lesz kötelezett a járulékok megfizetésére. Az A1 igazolás hiánya, vagy az utólagos hatósági átminősítés súlyos adó- és társadalombiztosítási következményekkel, szigorú bírságokkal is járhat, melyek mértéke az adott tagállam belső jogi szabályozásának függvénye.
