1. Személyi jövedelemadó
Tartós befektetési számla
2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.
Szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelem adózása
2019. július 28-tól módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló rendelet. A módosítás bevezette a magánszálláshely fogalmát, és megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet. A személyi jövedelemadó törvényben azonban a magánszemélyek egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban voltak rendelkezések (bérbeadás, tételes átalányadózás). A szövegek cseréjével állították helyre a törvény és a kormányrendelet közötti összhangot
2. A szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulékok
Egységesítés és egyszerűsítés a társadalombiztosítási járulékok körében
A régi társadalombiztosítási törvényt és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletet egy törvényben egyesítették és szabályozták újra. Ezzel a korábbi széttöredezett szabályozás egységessé és egyszerűbbé vált. Leglényegesebb változás, hogy 2020. július 1-jétől a munkavállalók bruttó béréből levonandó három járulék – a 10%-os nyugdíjjárulék, a 7%-os egészségbiztosítási járulék és a 1,5% munkaerő-piaci járulék – helyett csak egyet, az úgy nevezett társadalombiztosítási járulékot kell majd fizetni. Mértéke a jelenlegiek összege, vagyis 18,5 százalék lesz. A törvényben felsorolják a járulékalapot képező jövedelmeket jövedelemtípusok szerint. A családi adókedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz a társadalombiztosítási járulékból is, ráadásul annak teljes összegéig. Továbbá egy járulékfizetési alsó határt is bevezetnek a munkaviszonyban, valamint az ahhoz hasonló szolgálati jogviszonyokban szerzett jövedelmekre, ez a minimálbér 30%-a lesz.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 7.710 Ft (napi 257 Ft) lesz.
Fokozott NAV-figyelem és tájékoztatás várható e kötelezettség keletkezésekor, megszűnésekor. A járulék megfizetésének 3 hónapot elérő hiánya vagy késedelme esetén a TAJ kártyát érvénytelenítik majd a térítésmentes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. A jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások értékét pedig meg kell téríteni.
Magánszemélyek tájékoztatása a járulék- vagy adó meg nem fizetéséről
A NAV levélben értesíti a jövőben a természetes személyeket foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék-bevallás és -befizetés tényéről a foglalkoztatás „fehérítésének” céljából.
Nyugdíjasok járulékmentessége
Jelenleg csak a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra érvényes, hogy bérüket mindössze a 15%-os szja terheli. 2020. július 1-je után már minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség.
Külföldi kiküldetések
Külföldi kiküldetések esetén 2020. július 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem számításának szabályai is átalakulnak. Arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem, a járulékalapot képező jövedelem az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző július hónapra a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Ez az összeg 2019. júliusában havi 359.900 Ft volt, amely jelentősen meghaladja a minimálbért. Ennél kisebb összeg lehet a járulékalap, ha a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett (tárgyhónapra elszámolt) jövedelem nem éri el a fenti átlagkereset összegét. Ez a változás jelentősen érintheti a magyar vállalkozások által külföldre küldött, kevésbé képzett munkavállalók magyarországi járulékterhelését.
A fenti változással egyidejűleg megszűnik az a szabályozás, mely szerint az alapbérnek a kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbért kell tekinteni. Ennek fényében 2020. július 1-jétől egyszerűsödik a külföldön kiküldetésben levő magyar munkavállalók járulékalapot képező jövedelemszámítása
Az eva megszűnése miatt szükséges változások
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem már 2019. január 1-jétől mentesüljön a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Ezen kívül az eva megszűnése miatt szükséges módosítások is értelemszerűen megtörténtek.
