Korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattok a koronavírus járvánnyal összefüggésben átmenetileg alkalmazandó munkaügyi és munkavédelmi szabályokat a hozzájuk kapcsolódó adózási könnyítésekkel. Továbbra is csak várakozás övezi a távmunka átfogó szabályozását, ugyanakkor a tavalyi ideiglenes szabályok egy júliusi kormányrendelet értelmében tovább módosulnak.

 Home office vs. távmunka – döntsenek a felek

 A tavalyi módosítások értelmében a munkaviszonyban álló felek maguk határozhatták meg, hogy mit tekintenek távmunkának. Ez azért lényeges, mert értelmezési vitákra adott alapot, hogy mikor és meddig lehet az otthoni munkavégzést távmunkának tekinteni, ha egyáltalán ez lehetséges, hiszen a home office az eltérő helyen történő ideiglenes és időben behatárolt munkavégzést, míg a távmunka teljes egészében a munkáltató telephelyétől eltérő foglalkoztatást jelenti számítógépes munkakörben.

Az új szabályozás egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik, hogy bármilyen „távoli” munkavégzést lehetséges távmunkaként kezelni, hiszen a definíció alapján elegendő már csak a munkaidő egy részért (megállapodás szerint) elkülönülten végezni. A felek abban is további rugalmasságot kapnak, hogy milyen típusú munkák tartozhatnak ide, mivel dönthetnek úgy is, hogy nem csak a számítógépes munkákra alkalmazzák a távmunkavégzés szabályait. Amennyiben a munkaszerződés távmunkáról rendelkezik, arra a felek eltérő megállapodása hiányában a következő szabályok vonatkoznak:

• A munkáltató utasítási joga kizárólag az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
• Az ellenőrzési jog távolról is gyakorolható.
• A munkavállaló távmunka esetén legfeljebb az éves munkanapok egyharmadában végezhet munkát a munkáltató telephelyén.
• A munkahelyre való bejutást és a kapcsolattartást biztosítani kell.

Látható tehát, hogy lényegében szabad kezet kaptak a felek a távmunka és az arra vonatkozó szabályok megállapításában, a fenti szabályok pedig csak akkor lépnek életbe, ha ezekről nem egyeztek meg másként a felek.

Munkavédelem

A munkavédelem terén a módosítások a munkaeszközöket érintik, mégpedig abban a tekintetben, hogy távmunkavégzésre a munkavállaló által biztosított eszközökkel is sor kerülhet, tehát azt nem kell feltétlenül a munkáltatónak átadnia a munkavégzéshez. Ilyen esetben a munkaeszköz biztonságáról a munkáltató kockázatértékelési tevékenysége keretében győződik meg, a biztonságos állapot fenntartása pedig a munkavállaló feladata.

Az eddigi – átmeneti – rendelkezések azt biztosították, hogy távmunka esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkakörülmények szabályairól. Ezen rendelkezések úgy módosulnak, hogy a számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén ezt a tájékoztatót a munkáltató továbbra is megadja, viszont a munkavállaló maga határozhatja meg a munkavégzés helyét ezen elvek figyelembevételével. Az ellenőrzés akár számítástechnikai eszközzel, távolról is biztosítható.

Olyan távmunka esetében, amely nem számítástechnikai eszközzel történik, a munkavégzés helyét előzetesen jóvá kell hagynia a munkáltatónak, a munkáltató hozzájárulása nélkül pedig nem változtatható meg a munkahelyi környezet.

Erősödik az a korábban már érzékelhetővé tett irány, miszerint egyfelől lazulnak a munkavégzési keretek, ugyanakkor ezzel párhuzamos a munkabiztonságot érintően egyre több felelősség hárul a munkavállalóra a biztonságos munkafeltételek megteremtése kapcsán, ugyanakkor munkavédelem szempontjából indokolható különbségtétel történik a számítógépes és nem számítógéppel végzett munka között.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a rendeletben foglalt szabályoktól munkaviszony esetén a felek eltérhetnek, lényegében szabad utat engedve a külön megállapodásoknak és a felelősségi körök lefektetésének.

Adómentes költségátalány

A veszélyhelyzet alatt továbbra is adómentes a távmunkavégzéssel összefüggésben adott költségtérítés havonta a minimálbér 10%-áig, de csak a távmunkában végzett napok arányában. Ez 2021-ben a februártól bevezetett minimálbérhez igazodik, míg a későbbiekben az év első napján hatályos minimálbér összege lesz az irányadó (tehát ha az év elején még nem ismert az új minimálbér összege, annak későbbi változása nem módosítja az adómentes összeget).

Ismételten fontos felhívni a figyelmet mind a korábbi, mind a jelenlegi módosítások ideiglenes jellegére, amelyek a veszélyhelyzet fennállásához vannak kötve. Annak megszűnése esetén ezek a rendelkezések azonnal hatályukat vesztik. Egyelőre tehát a végleges és törvényi szintre emelt szabályozás várat magára. Ennek ellenére érdemes lehet átgondolni – alkalmazkodva a változó munkavállalói igényekhez és elvárásokhoz is – a home office szabályzatok bevezetését, vagy a már meglévő céges rendelkezések, esetleg a munkaszerződések felülvizsgálatát.