Manapság egyre többször szembesülünk a globalizáció okozta bonyolult élethelyzetekkel, így egyre nagyobb igény tapasztalható a világpolgárok speciális adózási problémáival kapcsolatos tanácsadásra.
A nemzetközi környezetben működő vállalatok felső vezetőinek körében egészen extrém élethelyzetek is előfordulhatnak. Találkoztunk már olyan menedzserrel, aki három állampolgársággal is rendelkezett, miközben egy negyedik országban élt a családjával, ekkor egy osztrák-magyar vállalat ügyvezetésével bízta meg az osztrák anyacég kiküldetés keretében. Az egymilliós kérdés, hogy ilyenkor mégis melyik állam szabályai alapján hol kell adót fizetni?

A júniusban elfogadott személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokon túl (15%-os adókulcs, a TB nyugdíjba újonnan visszalépők támogatásán, a külföldön tartott adózatlan jövedelmek visszacsábításán) a novemberi adócsomag további adminisztrációs könnyítést ígér az adózóknak.

Jelen cikkünkben egy meglehetősen gyakori foglalkoztatási forma, a háztartási munka szabályait szeretnénk összefoglalni, melyben a takarítási, kertészeti munkát ellátó személyek, bébiszitterek, idősgondozók, illetve a korrepetálást vállaló magántanárok, nyelvtanárok és az őket foglalkoztató családok lehetnek érintettek.

Az szja-t érintő, 2016-ban hatályba lépő változások java az adóterhek csökkentését eredményezi.
A legfontosabb szja-t érintő változás, hogy a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek kapcsán a szja adókulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődik.

Sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek, egészségkárosodások, fogyatékos állapotok után is jár személyi jövedelemadó-kedvezmény magánszemélyeknek, méghozzá alanyi jogon. E betegségek körét külön kormányrendelet szabályozza, ezért mindenképpen érdemes pontos felvilágosítást kérnünk a háziorvosunktól.

A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettől azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedő társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos adózási, egészségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó cikksorozatunk 4. része a társadalombiztosítási járulékalappal és az ellátásokkal foglalkozik.

A külföldi kiküldetések adózási és társadalombiztosítási következményeit bemutató 4 részes cikksorozat gyakorlati megközelítésben ismerteti a témakörrel kapcsolatos szabályokat, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatos területekre. Az első két részben a személyi jövedelemadót érintő szabályokat tekintettük végig, most pedig a teljesen eltérő szabályrendszer által meghatározott társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.

Négy részből álló cikksorozatunkban 2. részében a juttatások adó- és járulékterheivel, az adókedvezményekkel és az adókockázatokkal foglalkozunk.

A fokozódó globalizálódó, a munkaerő kapacitások hatékonyabb kihasználása és ezáltal a költségek optimalizálása miatt egyre gyakoribb, hogy magyarországi székhelyű vállalatok munkavállalóikat külföldi munkavégzés céljából küldik leány- vagy anyavállalatukhoz esetleg egy üzleti partnerükhöz. Négy részből álló cikksorozatunkban az adózást és a társadalombiztosítást meghatározó legfontosabb szempontokat tekintjük végig.