HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (23) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (31) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (51) adóellenőrzések (19) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (8) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (81) áfa-bevallási tervezet (4) áfa-workshop (8) áfabevallás (11) áfacsalás (12) áfaegyenleg (6) áfakulcs (5) áfamentesség (2) áfareform (3) áfa health check (1) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (30) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (2) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (2) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (43) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (7) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (12) dr. Rácz Nóra (13) e-aláírás (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKÁER (3) EKAER (21) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (15) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (17) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (5) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (134) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (4) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (34) kriptovaluta (1) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (12) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (22) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (25) nemzetközi fuvarozás (1) nemzetközi vállalatcsoportok (5) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (22) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (6) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (3) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (40) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (23) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (34) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (3) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (57) szochó (21) szociális hozzájárulás (23) szociális hozzájárulási adó (10) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (15) társadalombiztosítás (18) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (50) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (3) Taxand (2) TB (8) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (2) VAT Expert Group (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Utazás a 9%-os társasági adó körül: okok és következmények, dilemmák és magyarázatok

2016.12.19. 17:01 leitnerleitner

Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel. Cikkünkben ezeket gyűjtjük csoportba, majd pedig ezek közül a bonyolultabbaknak külön cikkeket is szentelünk.

large_breaking_wave.jpg

Először is sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan lesz képes az államháztartás pótolni azt a mintegy 145 milliárd forintnyi kieső bevételt, amely a nagy, nemzetközi vállalatok adókulcsának közel felére való csökkentéséből keletkezik. Azonban a 2015-ben bevezetett „rendelkezés az adóról” elnevezésű adókedvezmény miatt ennek az összeg 80%-káról tulajdonképpen már lemondott az állam. A cégek ugyanis a közteher akár 80 százalékát felajánlhatják sport-, film-, és előadó-művészeti támogatásra. A vállalatok ezt a lehetőséget ugyan még nem használják ki teljesen, vagyis eddig nem volt biztos a kiesés, de nem is kalkulálhattak ezzel az összeggel, mint az államnál maradó forrással. Tehát az állam „csak” 29 milliárd forintról mondd le most. Az adócsökkentés következtében a kedvezményezett szervezetekhez jut majd kevesebb pénz, a nekik adható támogatási összeg fog csökkenni jövőre.

Technikai jellegű, de sokak számára mégis gyakorlati probléma lehet, hogy 2017-ben mennyi adóelőleget kell fizetniük. Hiszen az adóelőleget az előző évi adók alapján kell kiszámolni, ekkor viszont még a magasabb volt az adókulcs. Jó hír, hogy a jogalkotó gondolt a problémára: a NAV határozata állapítja majd meg a fizetendő előleget, melyet már az alacsonyabb kulcsokkal fog kiszámolni.

Megoldatlan problémát vet fel azonban a nemzetközi gyakorlatban elterjedt – és az új BEPS szabályok szerint még inkább terjedő – az alacsony adókulcsú államokban működő vállalkozásokkal, illetve az úgy nevezett ellenőrzött külföldi társaságokkal (CFC, controlled foreign company) szemben alkalmazandó szankciók rendszere. Ha egy több országban is működő cégcsoport egy tagja olyan országban adózik, ahol alacsony az adókulcs, akkor az anyacég államában, vagy akár más csoporttagok szintjén is speciális büntető kategóriába kerül. Így a hazánkban működő nemzetközi cégek ilyen, szankcionált társasággá válnak anya- vagy testvérországaikban, tehát a büntető adók miatt elveszthetik a nálunk „megnyert” társasági adót, vagy a büntetésekkel együtt akár még többet is fizethetnek a végén, mint ha itt 19%-os kulccsal számoltak volna.

A legfontosabb gazdasági partnerünknél, Németországban például rendkívül szigorú és bonyolult szabályrendszer vonatkozik az ellenőrzött külföldi társaságokra, így félő, hogy ott szankciók várnak a Magyarországon működő leányvállalatokra. Más szankciók is sújthatják az alacsony adókulcsú államokban működő kapcsolat vállalkozásokat, Ausztriában például a kamat, amelyet olyan országba fizetnek, amelynek adókulcsa kevesebb, mint 10% nem számolható el költségként. Azaz 2017-től, ha egy osztrák vállalat magyar vállalattól kap kölcsönt, akkor a magyar társaság kamatbevétele után a 9%-os adókulccsal adózik, azonban az osztrák vállalat 25%-os adókulcs mellett lesz kénytelen adóalapját ugyanezen kamattal megnövelni. Az újonnan bevezetett túl alacsony magyar adókulcs hatására tehát akár 34% is lehet az adóterhelés az ilyen kamat után. Ezt a kérdést hamarosan részletesebben is elemezzük egy következő anyagunkban.

Az adócsökkentés másik fontos következménye azokat érinti, akik korábban beruházásaik miatt részesültek adókedvezményben. Az úgy nevezett fejlesztési adókedvezménnyel rendelkező vállalatok, a 100, 500 millió, vagy akár 1-3 milliárd forint feletti eszközberuházás után, földrajzi elhelyezkedésük illetve kis-, közép- vagy nagyvállalati besorolásuk alapján számolt intenzitási rátával meghatározott összeget vonhatnak le, és tarthatnak vissza az egyébként fizetendő társasági adójukból 10 éven keresztül. Például egy egymilliárd forintos nagyvállalati beruházás esetén ez a kedvezmény összege elérheti az 500 millió forintot is, amellyel a cég a beruházás befejezése után tíz éven keresztül csökkentheti a fizetendő társasági adót. Akik már megtervezték, hogy hogy tudják ez alatt az idő alatt a lehető legjobban felhasználni a kedvezményt, és már elkezdődött ez a szakasz, lehetséges, hogy nem tudják úgy átütemezni, hogy teljesen ki tudják használni a keretet. Az adócsökkentéssel együtt elfogadott határidő módosítás ugyanis a már megszerzett kedvezményekre nem, csupán az új kedvezményekre érvényes. Ezt a kérdést szintén részletesen fogjuk vizsgálni.

Végül, de nem utolsó sorban, már a különadókról szóló tanulmányunkban is felhívtuk arra a figyelmet, hogy a magyar adórendszerben egyre kisebb a jelentősége a klasszikus adóknak – ezen belül is leginkább a társasági adónak. Míg 2011 előtt a központi költségvetés bevételeinek kicsit több, mint a fele származott a három „nagy” adónemből (személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó), addig az utóbbi néhány évben ez az arány 50% alá csökkent. A különadókat a törvényhozás két okból részesítette kiemelt figyelemben. Az egyik ok a pénzügyi-gazdasági válság, ami alapjaiban változtatta meg a gazdasági folyamatokat Magyarországon. A kiesett bevételek pótlására 2010-től kezdődően elsősorban különféle szektorspecifikus különadókat vezettek be. A különadók bevezetésének másik oka pedig alakíthatóságuk rugalmassága – szemben a „hagyományos” adónemekkel.

Megfigyelhető, hogy a társasági adóból származó bevételek 2008-tól többnyire csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutatnak, és ha van is kisebb mértékű növekedés bizonyos időszakokban, ez csak ideiglenes. A csökkenés egyik oka, hogy a társasági adó kedvezményes 10% kulcsának alkalmazását fokozatosan kiterjesztették: először feltételes, majd 2010-ben feltételek nélkül 500 millió forint adóalapig történő alkalmazása létrehozta a progresszív társasági adóztatást Magyarországon. Ezt követően a fokozatosan kiépülő adókedvezmények rendszere (pl. látvány-csapatsportok támogatásakor igénybe vehető kedvezmény 2011-től), valamint a társasági adó alternatívájának számító új kisadók választhatósága (KATA, KIVA) is hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjenek a társasági adóbevételek. 2015-ben azonban fordulópont következett be: a társasági adóból származó bevételek ismét jelentősebb növekedésnek indultak és túlteljesítették az előirányzatokat. Azonban, ebben a növekedésben megjelennek azok tételek, amelyeket az adózók ugyan a NAV-nak fizetnek be, de amelyek egy részét az adóalanyok rendelkezése szerint az adóhatóság 15 napon belül továbbít egy kedvezményezett szervezet részére. Vagyis a bevétel-növekedés csak papíron jelenik meg, ennek egy része ténylegesen nem marad az államnál (lásd az első bekezdést). A különadók 2010-2012 közt viszont már a társasági adóval nagyjából azonos nagyságrendet képviseltek a költségvetés bevételein belül, 2013-tól pedig szignifikánsan meghaladják azt, még a 2015-ös társasági adó emelkedés és a különadó-bevételek kismértékű csökkenése után is csak közelített egymáshoz a két érték. Ezután azonban szinte bizonyosan tovább fog nőni a különbség a különadók javára.

Címkék: adókedvezmény különadó kapcsolt vállalkozás társasági adó Jancsa-Pék Judit fejlesztési adókedvezmények

süti beállítások módosítása