A digitalizáció korában élünk, ahol az információ hatalom. A hazai adóhatóság pedig, köszönhetően a felé irányuló, egyre bővülő e-információ áradatnak, adattrilliárdos. Hogy befolyásolja ez az új helyzet az áfa alkalmazását?
Az áfabevallások, a belföldi számlaadatokat tételesen tartalmazó összesítő jelentések, a kétoldalú EU áru- és szolgáltatásforgalom be- és kimenő nemzetközi adatai, kiegészítve az online pénztárgépek, az EKÁER, és a most bevezetésre kerülő online számla adatszolgáltatás adataival, hihetetlen erős és egyre pontosabb fegyvert adnak a NAV kezébe az áfacsalások és -hibák kiszűrésére.
Az áfa valóban melegágya a visszaéléseknek, ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy sokszor a jóhiszemű, akár látszólag hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi a hatóság. Ráadásul, mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani.
Hogyan lehetséges ez? Miből fakadnak a hibák, és hogy lehet elkerülni őket? A hibák egy része a jellemzően nemzetközi ügyletek téves áfabesorolásából fakad, vagyis rosszul értékeli a vállalkozás, hogy melyik szereplőnek, és hol kell adót fizetnie. Vagy az is elképzelhető, hogy egy jóhiszemű adózó egy áfacsaló láncolat részévé válik tudta nélkül, és pont azért, mert ő valójában nem tud a csalásról, egyedül rajta tudják behajtani az adóhiányt. A hibák és büntetések elkerüléséhez érdemes a kérdéses ügyleteket szakértő segítségével értékelni, a gazdasági partnerek valódiságát, adószámuk érvényességét az üzletkötés előtt megvizsgálni. A vállalkozás gazdasági folyamatait, áfa-kezelését pedig rendszeresen át kell világítani.
Az általános forgalmi adó sokszor csupán átfolyó tétel a vállalkozások számára, azonban a vissza nem igényelhető adó, a hibásan megállapított fizetendő áfa és az adminisztrációs hibákból eredő bírságok közvetlenül megterhelik a vállalkozások pénztárcáját, különösen egy olyan országban, amely az Európai Unió legmagasabb áfakulcsait alkalmazza.
Az adószakértők általános tapasztalata és az adóhatósági ellenőrzési irányelvei is azt mutatják, hogy az általános forgalmi adó töretlen figyelmet kap a NAV ellenőrzések során. Ráadásul egy olyan új világ küszöbén állunk, melyben nem csak az adók bevallása, hanem azok ellenőrzése is digitálisan történik. A gyakorlatilag a teljes hazai gazdaságot lefedő online adatokat a hatóság azonnal, egyre kifinomultabb kockázat elemző szoftverek segítségével ellenőrzi; méghozzá úgy hogy az érintett adóalany nem is tud arról, hogy éppen ellenőrzés alatt áll.
Az ilyen azonnali adóhatósági ellenőrzések alapadatait az áfabevallások és az azokhoz kapcsolódó egyre bővülő online adatszolgáltatások biztosítják.
Az áfabevallásban az adóalanyoknak, vagyis az üzleti vállalkozásoknak számot kell adniuk az áfa hatálya alá tartozó termékértékesítéseikről és beszerzéseikről, valamint a másnak nyújtott és a cég által igénybe vett szolgáltatásokról, melyek lehetnek adóköteles vagy éppen adómentes ügyletek. Figyelembe kell venni az összes magyar áfaszámhoz kapcsolódó be- és kimenő tranzakciót, legyen az magyar belföldi ügylet, EU-n belüli beszerzés vagy értékesítés, import vagy export. A bevallás tartalmazza az adóalapot és a vonatkozó felszámított általános forgalmi adót, melyet kivethet az értékesítő vagy valamely hatóság, illetve a belföldi vagy épp EU-s fordított adózás alá eső ügyekben maga a beszerző számít fel. A fizetendő adó mellett a levonható áfa összegét is bevalljuk, e kettő különbözeteként adódik az adott időszaki fizetendő vagy éppen levonható/visszaigényelhető adó.
Az áfabevallást a vonatkozó uniós szabályok szerint legalább évente egyszer be kell nyújtani. Azonban a gyakorlatban sok EU-tagállamban, köztük Magyarországon is, a legtöbben havonta vagy negyedévente adják be, a nagyobb forgalmú vállalkozásoknak jellemzően sűrűbb az áfabevallási gyakoriságuk. Ugyanakkor a határidő mindig a hónap 20. napjára – vagy az azt követő hétköznapra esik. Nálunk az év során benyújtott áfabevallások véglegesek, míg vannak olyan országok, mint például Ausztria, ahol év közben az időszaki adatokat előzetes bevallásban adják meg, majd év végén véglegesítik.
Mit tehet az adózó, ha hibázik? Érdemes azonnal – még az adóhatósági ellenőrzést megelőzően – önellenőrzés keretében kijavítani a téves adatokat, mert ekkor csak a jegybanki alapkamattal számított önellenőrzési pótlékot kell megfizetni. Ez kiváltja az adóbírságot, ami a tévesen levont vagy meg nem fizetett adó 50%-a, valamint a késedelmi pótlékot, amelyet a jegybanki alapkamat kétszeresével kell kiszámolni.
Mivel az áfával kapcsolatos elvárások tagállamonként változnak, a nemzetközi vállalatcsoportoknak minden uniós országban más nyomtatványt, eltérő időpontokban különböző hatóságoknak kell benyújtaniuk. Ezt szerette volna egyszerűsíteni az unió, amikor 2013-ban javaslatot tettek az egységes nyomtatvány bevezetésére. Az egységes EU-s áfa-bevallás 5 kötelező mezőt és további 21 alternatív mezőt tartalmazott volna. Bár az Európai Parlament támogatta a javaslatot, végül egységes politikai támogatás hiányában az Európai Tanács már nem tudta elfogadni azt; míg végül 2016-ban a javaslatot visszavonták. Ezzel szemben a mai magyar áfabevallás több, mint 100 sorból áll, amely lehetővé az adóhatóság számára a hibák és adócsalások kiszűrését elektronikus kockázatelemzéssel, de igencsak megnehezítik az adózók dolgát.
