Az Európai Unión belüli termékértékesítések egyik speciális esete a háromszögügylet, amelynek áfakezelését bizonyos feltételekkel egyszerűsíteni lehet. Az, hogy egy ügylet háromszögügyletnek minősül-e, hatással van az adóbevallások – a 65-ös számú áfabevallás és az A60-as összesítő nyilatkozat kitöltésére is.
A háromszög-egyszerűsítés azonban csak az Európai Unión belüli láncügyletekre alkalmazható, amelyben a három szereplő egymástól eltérő EU-tagállami adószámok alatt tevékenykedik.
Láncügyletről akkor beszélünk, ha egy árut egymást követően többször értékesítenek, ám mindezt csupán egyetlen árumozgás kíséri, közvetlenül az első eladótól a sorban utolsó vevőig. Egy láncügyletben korlátlan számú szereplő vehet részt, akik illetőségüket tekintve lehetnek belföldiek, más EU tagállambeliek vagy harmadik országbeliek, azaz nem uniós tagállamban bejegyzettek.
A határon átnyúló láncügyletek általános szabályai szerint a láncolaton belül egy és csakis egy értékesítés lehet adómentes, az azt megelőző értékesítések az indulás országában, míg az azt követő értékesítések az érkezés országában lesznek adókötelesek. Ez azt is jelenti, hogy ha több tagállamban működő vállalat vesz részt az ügyletben, akkor az egyes szereplőknek áfa-bejelentkezési, valamint áfa-bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik a másik érintett tagállamban.
A háromszögügylet-egyszerűsítés lényege, hogy a feltételek fennállása esetén az értékesítési lánc szereplői közül a középső („B”) mentesül a végső vevő („C”) országában való adófizetési és bejelentkezési kötelezettség alól, hiszen „B” a célországban nem telepedett le, és adószáma sincs. Ennek következtében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, és a „B” és „C” közötti termékértékesítésre jutó áfát a végső vevőnek, „C”-nek kell bevallania és befizetnie. A háromszögügylet szabályai azonban csak akkor alkalmazhatók, ha vagy „A” fuvaroztat vagy „B” vevői minőségében. Ennek oka, hogy a „B” által lebonyolított termékértékesítés teljesítési helye csak ezekben az esetekben lesz a célországban, ellenkező esetben „B” termékértékesítése a feladás helyén („A” tagállamában) teljesül.
A bevallások kitöltésére gyakorolt hatást az egyes szereplők szempontjából érdemes áttekinteni.
Végső vevő („C”):
A fordított adózás alkalmazása miatt „C” szereplőnek szerepeltetnie kell a beszerzésre jutó, „B” helyett elszámolt fizetendő áfát, valamint az adólevonási jog érvényesülése esetén a levonható adót is. A „B” helyett felszámítandó áfa összegét a 65-ös számú áfabevallás 20-22. soraiban kell feltüntetni attól függően, hogy a normál 27%-os mértéket vagy a kedvezményes adókulcsok valamelyikét kell-e alkalmazni. A levonható áfa összegét a 69. soron kell szerepeltetni.
Ezen túlmenően „C”-nek a „B”-től történő beszerzése adóalapját a 11. soron is fel kell tüntetnie. Ez az adóalap a A60-as összesítő nyilatkozatban is megjelenik, amelynek 02. lapján a termékbeszerzések között a háromszögügylettel érintett sort egyedi jelöléssel kell ellátnia, azaz be kell írnia a „C” betűt a (d) oszlopba. Ezzel jelzi az adóalany, hogy a háromszögügyletben végső vevőként vett részt.
Közbenső vevő („B”):
A közbenső vevő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget téve az áfabevallás részletező adatai között, a 88-89. soron tüntet fel a háromszögügylettel kapcsolatos adatot. A 88. soron az általa („A” szereplőtől) beszerzett termék adó nélküli ellenértékét kell szerepeltetnie, a 89. soron pedig a „C”-nek továbbértékesített termék adó nélküli ellenértékét.
A közbenső vevőnek – a végső vevőhöz hasonlóan – szintén jelölnie kell az összesítő nyilatkozatban a háromszögügyletben betöltött szerepét. A közbenső vevő azonban két helyen is szerepeltet adatot a háromszögügylet kapcsán: egyrészt az „A”-tól történő termékbeszerzésről (02. Közösségen belüli termékbeszerzések részletezése című lap), másrészt a „C” felé megvalósuló termékértékesítésről (01. Közösségen belüli termékértékesítések című lap). Közbenső vevőként mindkét lap (d) oszlopában a „B” betűjelet kell feltüntetnie.
Első szereplő („A”):
Háromszögügylet esetén az „A” szereplő közösségen belüli termékértékesítést teljesít „B” részére, amely az Áfatörvény értelmében mentes az adó alól. Ennek megfelelően „A”-nak fel kell tüntetnie az ügylet adóalapját a 65-ös áfabevallás 02. Közösségen belülre történő, adólevonási joggal járó adómentes termékértékesítés (kivéve az új közlekedési eszköz értékesítését) soron.
A közösségen belüli termékértékesítést „A”-nak szintén szerepeltetnie kell az A60-as összesítő nyilatkozat megfelelő lapján (01. lap), vevőként a „B” szereplőt kell feltüntetnie. A másik két szereplővel ellentétben „A”-nak semmilyen egyedi jelölést nem kell alkalmaznia a háromszögügylettel érintett sorokkal kapcsolatban.
Az összesítő nyilatkozat minden lapjára egyaránt vonatkozik az a szabály, hogy partnerenként és ügylettípusonként kell összegezni az adatokat. Ha például a bevallásra kötelezett adóalany (legyen „B”) ugyanazon eladótól normál termékbeszerzést is bonyolított és háromszögügyletben is részt vett közbenső vevőként, akkor a nyilatkozat 02. lapján két külön soron kell összegeznie az ezzel az eladóval szemben megvalósult normál termékbeszerzéseit és a háromszögügyletre vonatkozó adóalapot.
