Az Európai Bizottság 2020. március 30-án kiadott tájékoztatója megfogalmazza az Unió tagállamaiban határmenti, szezonális, kiküldött munkavállalóként és több tagállamban párhuzamosan munkát végzők munkajogi és társadalombiztosítási viszonyára vonatkozó elveket.

1. Határmenti munkavállalók

Ha valaki másik uniós országban dolgozik, mint ahol él, és oda naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér, az határmenti ingázónak, más néven határmenti munkavállalónak minősül az uniós jog értelmében.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és nagyrészt már csak a saját állampolgáraikat engedik be. Ez nyilván különösen negatívan érintette az ingázókat. Érdekükben adott ki az Európai Bizottság márciusában ajánlást, melynek értelmében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázó munkavállalók szabad és gyors határátlépését. Ezzel összhangban történtek már Magyarországon is intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás, tehát ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól.

Ha azonban a célország mégsem engedi be az ingázókat, a munkavégzés ellehetetlenülésének következményeire annak az EU tagállamnak a joga lesz az irányadó, ahol a munkavállaló rendszeresen dolgozott. A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet szerint a határmenti ingázó munkavállalót ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a tagállam állampolgárait.

Nem változtat a helyzeten az sem, ha az ingázó a beutazási korlátok miatt csak távmunkában tudja ellátni a feladatát. Továbbra is az ingázó munkavállaló foglalkoztatása szerinti tagállam joga marad irányadó a munkaszerződésére, és ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait. Ez a helyzet a társadalombiztosítási jogviszonyát sem változtatja meg: a társadalombiztosítási ellátásokra alapvetően a foglalkoztatásának helye szerinti tagállam rendelkezései szerint jogosult, hiszen a munkaviszonya alapján ott biztosított. Abban az esetben azonban, amennyiben lakhelye tagállamában történő távmunkavégzés (otthoni munkavégzés) során megbetegszik, és a beutazási korlátok miatt nem áll módjában igénybe venni a foglalkoztatása szerinti tagállam társadalombiztosítási ellátásait, úgy a saját hazai tagállamának ellátását is jogosult igénybe venni az úgynevezett S1 formanyomtatvány bemutatásával.

Abban a sajnálatos esetben, ha a jelenlegi helyzetben a határ menti ingázó elveszti a munkáját, a saját államától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást, ennek az uniós tagállamnak a vonatkozó előírásai szerint.

2. Párhuzamos munkavégzés az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban

Párhuzamos munkavégzés estén a munkáltatóval/munkáltatókkal megkötött munkaszerződések joga és az adott tagállambeli nemzeti munkajogi előírások érvényesülnek a koronavírus ideje alatt is. A társadalombiztosítási jogviszony szempontjából döntő kritérium, hogy valaki hol végzi a tevékenysége jelentős részét.

a) A tevékenységének jelentős részét a lakóhelye szerinti tagállamban végzi

Ha valaki két vagy több EU tagállamban dolgozik, de a lakóhelye szerinti tagállamban jelentős mértékben, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni esetében. Vagyis ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő/munkabér (díjazás) 25%-át. Ennek megállapítására a megyei/fővárosi kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható tevékenységét vizsgálja.

Ha valaki a járvány előtt a lakóhelye szerinti tagállamban volt biztosított, de most a koronavírus miatti határzárak vagy a másik tagállamban végzett távmunka miatt nem tudja a tevékenysége jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban folytatni, az a koronavírus ideje alatt nem lesz kihatással az eddigi társadalombiztosítási jogviszonyára. Tehát továbbra is a lakóhelye szerinti tagállamban kell járulékokat fizetnie és itt lesz jogosult teljes körűen az egészség és nyugdíjbiztosítási ellátásokra is. A lakóhelytől eltérő másik tagállamban pedig az EU egészségbiztosítási kártyával veheti igénybe az orvosilag szükségessé váló ellátásokat.

b) A tevékenységének jelentős részét NEM a lakóhelye szerinti tagállamban végzi 

Ha valaki nem végez jelentős mértékű munkát a lakóhelye szerinti tagállamban, és ezért a másik tagállamban működő munkáltató székhelye szerinti tagállam joga érvényes a társadalombiztosítási jogviszonyra, akkor pusztán a határzárak, az otthoni munkavégzés vagy betegség miatt nem fog megváltozni a társadalombiztosítási helyzet. Amennyiben a lakóhelytől eltérő munkavégzés államában rendelkezik valaki A1 nyomtatvánnyal, az továbbra is érvényben marad a koronavírus idején is.

A párhuzamos munkavégzés fentiektől eltérő eseteiben – például munkavégzés 3-4 tagállamban, de egyik sem lakóhelye szerinti tagállam –, és a határzárak vagy más okok miatt nem tud munkát végezni, és ez megváltoztatná a társadalombiztosítás államát, akkor a jelenlegi biztosítása államában működő munkáltatója kérelmet nyújthat be az illetékes intézményhez, kérve az eddigi társadalombiztosítási jogviszony folytatását.

Amennyiben még él a munkavégzés államában a jogviszony, de az érintett nem tud ott tartózkodni, és a lakóhely szerinti államban beteg lesz, akkor az S1 nyomtatvánnyal lehet igénybe venni a lakóhely államában az orvosi ellátásokat.

3. Kiküldöttek társadalmi helyzete

Munkajogi értelemben kiküldött egy munkavállaló, ha munkaviszonyban áll a kiküldő vállalkozással, és az saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő és a fogadó vállalkozás között létrejött szerződés alapján küldte ki, vagy egy vállalatcsoport tulajdonában lévő, más tagállamban működő telephelyre vagy vállalkozáshoz irányítja, esetleg munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozásként küldi ki. A kiküldetés ideje alatt a kiküldő munkáltatóval kötött munkaszerződés előírásai vonatkoznak a munkavállalókra, de a jelenleg hatályos EU irányelv előírja, hogy az alábbi területeken a munkavállalót fogadó államéval azonos jogok illetik meg minimálisan:

• maximális munkaidő és minimális pihenőidő;
• minimális éves szabadság;
• bérszint, beleértve a túlóradíjakat; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkozási nyugdíjrendszerekre;
• munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében;
• munkahelyi egészség, biztonság és higiénia;
• védő intézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat illetően;
• férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más megkülönböztetést tiltó rendelkezések.

Ez a koronavírus ideje alatt sem változik. Társadalombiztosítási értelemben a munkavállaló, amennyiben munkáltatója az EGT tagállamok valamelyikébe vagy Svájcba küldi ki, legfeljebb 24 hónapig marad a kiküldő tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Ennek az időtartamnak a további hosszabbítása a fogadó állam hatóságának döntése alapján lehetséges.

a) Már a koronavírus járvány előtt megkezdett kiküldetés, tartózkodás a fogadó tagállamban a járvány ideje alatt is 

Ha valaki a koronavírus járvány előtt kezdte el a munkát a fogadó államban és a járvány ideje alatt is ott tartózkodik, a fogadó állam határzár vagy egyéb megszorítási intézkedései nem lesznek hatással rá. A kiküldetés ideje automatikusan folytatódik, és a munkavállaló kiküldő tagállamban marad biztosított. Ha időközben lejár az A1 nyomtatvány érvényessége, kérheti annak meghosszabbítását munkáltatóján keresztül.

b) A kiküldetés a járvány előtt megkezdődött, de a munkavállaló a járvány ideje alatt más tagállamban kénytelen/szeretne tartózkodni

Ha valaki már a járvány előtt kezdte el a munkát a fogadó államban, azonban a járvány ideje alatt más tagállamban kénytelen/szeretne tartózkodni, akkor a fogadó állam határzár és egyéb korlátozó intézkedései hatással lesznek a kiküldetésre. Ezért fontos, hogy a döntés előtt megtudni, hogy amennyiben valaki a kiküldetése ideje alatt a koronavírus vészhelyzet miatt elhagyja a fogadó államot, kaphat-e engedélyt a tevékenysége folytatására a fogadó államba való későbbre tervezett visszatéréskor. Ha nem, akkor a kiküldő munkáltatónak érdemes felvenni a kapcsolatot a kiküldetés állama illetékes intézményével az A1 nyomtatvány meghosszabbítása vagy újbóli kibocsátása érdekében.

c) A kiküldetés csak a járvány után kezdődik meg

Amennyiben már kérelmezték az A1 nyomtatványt a kiküldetés államában, de csak a járvány vége után kezdődik el, akkor a fogadó államban bevezetett határzár vagy egyéb korlátozások miatt előfordulhat, hogy csak az előre tervezetthez képest egy későbbi időpontban lehetséges ez. Ebben az esetben a kiküldőnek érdemes felvenni a kapcsolatot a kiküldetés államának illetékes intézményével az A1 nyomtatvány érvényességi időtartamának megítélésére – szükség esetén meghosszabbítására vagy újbóli kibocsátására – vonatkozóan.