Már egy éve napirenden van a kata szabályainak módosítása. Köztudott, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein, amelyre úgy tűnik, most kerül sor. A kormány ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát átvéve 2021. január 1-jétől bevezeti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint a 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket, az egymás közötti ügyleteik után az éves 3 milliós kereten felül 40% adót kell fizetniük. A plusz terhet tehát nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve ha külföldi – ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terhelné a büntetőadó.

Egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet 2021-től kisadózó: nem lehet egy személyben katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja is valaki. A katás tevékenység megkezdésének bejelentésekor a hatóság vizsgálni fogja, hogy a vállalkozó szerepel-e már kisadózóként a nyilvántartásában, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. A módosítások a kapcsolt vállalkozásokat is érintik, amellyel szeretnék megakadályozni, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számlázzanak be a nagyobb cégbe, és jussanak alacsonyabb közteherrel bevételhez.

A változtatások mögött az áll, hogy a hatóság és a kormányzat feltételezi, hogy a katás adózási formát sokan bújtatott foglalkoztatásként használják: valójában alkalmazottként dolgoznak, de a fizetésüket vállalkozási díjként kapják meg jóval alacsonyabb közteher mellett.

Most ugyanis a katás kifizetéseknél a tényleges adóteher kb. 6% körül van. Míg egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie havonta legalább a minimálbér után a járulékokat, a 15%-os szja-t és 17,5%-os (majd 15,5%-os) szociális hozzájárulási adót, és évente a 2%-os iparűzési adót és a 9%-os nyereségadót. Munkaviszonyban pedig a dolgozó bérét 15% szja, 18,5% tb és 17,5% (majd júliustól 15,5%) szociális hozzájárulási adó terheli. Ez pedig egyértelműen a kata felé billentette eddig a mérleget.

Elvileg azok a katások, akik jellemzően sok megrendelőnek számláznak, a módosítás után sem fognak változást tapasztalni. Elképzelhető viszont, hogy azokra, akik egy-egy megrendelőjüknél elérik a 3 milliós értékhatárt, hatással lesz a változás. Elképzelhető, hogy a megrendelőnek már nem fogja megérni őket ugyanazokkal a feltételekkel felkérni, hiszen a katás által fizetett havi fix költség és az iparűzési adó mellett, valamint az eddigi évi 12 milliós bevételhez kapcsolódó tételes adóteher felett belép a megrendelő által fizetendő 40% adóteher is.

A módosítás híre nagy felzúdulást váltott ki az érintettek és a szakma körében is. Vannak, akik örömmel fogadták, de sokan kritizálják a javaslatot. Érdemes tehát áttekinteni a PRO és KONTRA érveket!

PRO: a módosítás szükséges

1. A kata visszaélésszerű alkalmazása óriási összeget vesz ki az államkasszából. 2013-ban, amikor a katát bevezették, a kisadózók tételes adóját választóknak csak 3% volt foglalkoztatott korábban. 2019-ben azonban a nyilvántartott katások 40%-a volt korábban alkalmazott. A Pénzügyminisztérium nyilvántartásai szerint, a katásokat legnagyobb számban foglalkoztató első 20 cég összesen 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. Ezt a problémát hatékonyan kezelné a módosítás.
2. Ráadásul ezzel a gyakorlattal torzítják a piaci versenyt, és előnybe kerülnek a tisztességes vállalkozásokkal szemben, ezt a versenyelőnyt csökkentené a módosítás.
3. A katások nagy része semmiféle változást nem fog tapasztalni jövőre.
4. Az adó egyszerűsége azok számára a katások számára is megmarad, akiket érintenek a változások, hiszen az adminisztrációs (és az anyagi) teher a megrendelőé lesz.

KONTRA: a módosítás ebben a formában rossz

1. A módosítás fűnyíró-elven működik: nem vizsgálja, hogy valóban bújtatott foglalkoztatásról, visszaélésről van-e szó egy-egy nagyobb volumenű szerződésnél, mindenkit büntet, aki átlépi a határt.
2. Annak ellenére, hogy a pénzügyi kormányzat szerint a módosítás nem növeli az adminisztrációt, a sáv bevezetése után már nem lesz ugyanolyan egyszerű a katázás – legalábbis a megrendelőknek.
3. Sokan a katával léptek a legalitás útjára: már nem zsebbe kapták a fizetésüket. Ők most ismét visszacsúszhatnak a szürke zónából a feketébe.
4. Nem biztos, hogy a valódi bűnösök fognak bűnhődni. A bújtatott foglalkoztatás a megbízó számára előnyös igazán, az alkalmazottak többsége nagyon is szívesen dolgozna legálisan. Ez a változás azonban az ő eddig már bejáratott egzisztenciájukat teszi kockára, az ő helyzetüket bizonytalanítja el.
5. Félő, hogy nem az lesz a hatása a módosításnak, amit a törvényalkotók remélnek, vagyis hogy a megrendelők legalizálják a foglalkoztatást. Lehet, hogy a vállalkozási díjakat fogják csökkenteni, és ezzel átterhelik az adót a katásokra. Vagy nem rendelnek meg olyan volumenben, mint korábban, esetleg teljesen felmondják a szerződést.
6. Rossz az időzítés: a módosítás a Covid-19 gazdasági hatását fokozhatja, még tovább mélyítheti a recessziót azzal, hogy egy kiszolgáltatott réteg helyzetét teszi kockára.

Bár a módosítás nagy feszültséget keltett, de abban a többség egyetért, hogy a katát visszaélésszerűen alkalmazókkal szemben fel kell lépni, csak nem biztos, hogy ez a módosítás erre a legjobb módszer. Egyrészt azt kellene jobban – részletesebben, számon kérhetőbben, szigorúabban – szabályozni, hogy mi minősül foglalkoztatásnak. Így az ellenőrzések hatékonyabban tudnák kiszűrni a bújtatott foglalkoztatást. Az már biztos, hogy a hatóság meg fogja ezt próbálni, ugyanis a NAV a napokban közzétette, hogy még a változások hatályba lépése előtt megkezdi vizsgálatait e területen. Másrészt érdemes lehet a KATA után fizetendő havi 50.000 forintos kötelezettséget emelni, és a 12 milliós bevételi értékhatárt is megvizsgálni, hogy a katások jobban kivegyék a részüket a közteherviselésből, és valóban fedezzék a felmerülő társadalombiztosítási költségeket.