A kormány kedden nyújtotta be a Parlamentnek a jövő évre vonatkozó adómódosító csomagját. A javaslat átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető. Megszűnne a különbség a költségvetési szervek vagy az egyéb munkáltatók által biztosított rekreációs keretösszegek között, amely a béren kívüli juttatások közé tartozik. 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forint lenne az első sorban SZÉP kártyákra utalható keret.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5%-nak megfelelő összeggel, amely jelenleg 8.050 forint. A személyi jövedelemadó 2021-re vonatkozó módosítási tervezete az adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítaná át ezt, miközben a jogosultságra vonatkozó szabályok nem változnak. Az új szabályozás a családi kedvezmény érvényesítési módját követné, a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve, azaz jelenleg 53.700 Ft-tal) csökkenthetné az összevont adóalapját. A személyi jövedelemadó megtakarítás így 8.055 Ft lesz havonta, azaz a kedvezmény összege változik, csak az érvényesítés módja. A kedvezmény összege továbbra is évről-évre együtt nő minimálbérrel. A javaslat meghatározza a kedvezmények érvényesítési sorrendjét is, e szerint első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

A javaslat megszüntetné az úgy nevezett cafetéria juttatások körébe tartozó rekreációs juttatások értékhatárainak munkáltatótól függő értékhatár-különbségét. Ezután a költségvetési szerveknél dolgozók is nettó 450 ezer forint / év összegig kaphatnának ilyen juttatást kedvező adózás mellett, mely most még csak nettó 200 ezer forintig lehetséges.

A fentieken túl

• bevezetnék, hogy a NAV a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatát automatikusan továbbítsa a Magyar Államkincstár számára, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik;
• egységesítenék a magánszemélyek részére fizetett kártalanítás adómentességét a kamatadó alól, ha a kártalanításra a hitelintézet felszámolása következtében kerül sor;
• összehangolnák továbbá a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó rendelkezéseket a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban. A hatályos szabályok szerint az érvényesíthető adókedvezmény mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. Ugyanakkor a társasági adószabályozás már tartalmaz hasonló célt szolgáló rendelkezést, amely a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését teszi lehetővé. Az egységes jogalkalmazás érdekében a javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályrészeket.