A veszteséges működés miatt kialakult sajáttőke-csökkenés rendezésének két korábban bemutatott és közismertebb módja a pótbefizetés és a tőkeemelés, de azok számára, akiknél az üzleti tranzakciók jelentős része devizában zajlik, lehet, hogy érdemes áttérni a devizában történő könyvelésre. A forint jelenleg is tartó folyamatos gyengülési tendenciái ugyanis ezeknél a társaságoknál állandóan visszatérő tőkeproblémákhoz vezetnek.
Ha a társaság forintban vezeti a könyveit, de jelentős a devizás tranzakciók száma, akkor ezeket minden évzáráskor értékelni kell a viszonyítási alapot jelentő deviza (jellemzően euró) és az év végi (december 31-i) MNB árfolyam figyelembevételével, összhangban a számviteli politikában meghatározottakkal.
Továbbá, ha a vállalkozásnak jelentős összegű, devizában fennálló kötelezettsége van (pl. devizás hitelek), az euróhoz képest egyre gyengülő forint miatt a nagyobb összegű, hosszú lejáratú devizás kötelezettségein évente jelentős nem realizált árfolyamveszteséget kell elszámolnia az év végi átértékeléseknél. Az átértékelések várható hatása idén (2020-ra vonatkozóan) elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 30 Ft árfolyamveszteség összeget 1 euró kötelezettség után (ez a 330,52 HUF/EUR 2019. december 31-i nyilvántartási árfolyama és a feltételezett 2020. év végi 360 HUF/EUR közeli árfolyam különbsége).
Az euró alapú könyvelésre történő áttéréssel az átértékelésben rejlő árfolyamkockázatból származó veszteség csökkenthető. Az áttérés során a beszámoló minden forintban nyilvántartott elemét és az azokat alátámasztó analitikus kimutatásokat az áttérés napjának MNB árfolyamán kell átszámítani.
Előny
+ Ez a devizás tételek éves átértékeléséből fakadó veszteséget teljesen meg tudja szüntetni.
Hátrányok
- Az olyan tételek esetében, amelyek továbbra is forintban merülnek fel – például a bérek, adók – megmarad az árfolyamkockázat.
- Az euró alapú könyvelésre való áttérés nagy adminisztrációs terhekkel jár, és hosszadalmas:
- a döntést a cég legfőbb szervének (pl. közgyűlés) kell meghoznia, módosítani kell az alapító okiratot, és be kell azt jegyeztetni a cégbíróságon;
- az áttérést csak egy új üzleti év első napjával lehetséges megvalósítani, legkorábban 2021. január 1-jén;
- az áttérés előtt a forintban meglévő tételeket át kell számítani euróra a fordulónapi (év végi) árfolyam alapul vételével;
- az áttérési mérleget euróban és forintban is el kell készíteni;
- a jegyzett tőke esetében a fordulónap és a cégbírósági bejegyzés napja közötti árfolyam-különbözetet is el kell számolni.
- Az euróban történő könyvvezetés megoldás lehet a jövőre nézve abban a tekintetben, hogy az év végi értékelés során keletkező jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteségek nem rontják a társaság tőkehelyzetét, de nem tekinthető átfogó és végleges megoldásnak, mert
- mivel az áttérés legkorábban 2021. január 1-én lehetséges, ezért a 2020-as árfolyam-különbözeteket el kell számolni, és a 2020-as tőkehelyzetet mindenképpen rendezni kell;
- ha a társaság a pénzügyi eredmény nélkül is veszteséges, az ennek következtében fellépő tőkevesztést az euróban történő könyvvezetésre való átállás sem oldja meg.
Nem realizált árfolyam-veszteség időbeli elhatárolása
A nem realizált árfolyamveszteségek hatását az eredményre lehet javítani aktív időbeli elhatárolással. Ennek a következő lépései vannak:
- kiszámítjuk az év végi átértékelésből származó nem realizált árfolyamveszteséget, és elszámoljuk pénzügyi ráfordításként, ami rontja az eredményt;
- a pénzügyi ráfordítás összegét várható jövőbeli ráfordításként, vagyis aktív időbeli elhatárolásként vezetjük el, ami javítja az eredményt;
- a hosszú lejáratú hitelek már eltelt futamidejére jutó nem realizált árfolyamveszteségre várható jövőbeni kötelezettségként céltartalékot képzünk, melynek ugyan eredményt rontó hatása van, de az adott év tekintetében csak kisebb mértékben;
- az eredményt javító tétel összegében (az aktív időbeli elhatárolás és a céltartalék különbözeteként) lekötött tartalékot kell képezni, hogy ne szolgálhasson osztalék-kifizetésre az időbeli elhatárolásból fakadó eredmény többlet. (osztalékfizetési korlát).
Előnyök
+ a hosszú lejáratú kötelezettség átértékeléséből fakadó árfolyamhatásokat a futamidő alatt „szétteríti”, és így nem következik be a tőkehelyzet azonnali vagy gyors romlása;
+ az EUR alapú könyvvezetésre történő áttéréssel szemben nem merül fel cégbírósági bejegyzési folyamat szükségessége és egyéb jelentős adminisztráció sem.
Hátrányok
- az árfolyamkockázatot nem szünteti meg (csak időben széthúzza);
- nem kezeli az üzleti / üzemi eredmény szintjén jelentkező veszteséget, így annak tőkerontó hatása továbbra is megmarad, erre nem jelent érdemi megoldást rövidtávon sem;
- az euróban való könyvvezetésre történő áttéréssel együtt nem alkalmazható, ez esetben értelmét veszti, mert nem keletkezik nem realizált árfolyam-különbség.
