Azoknak, akiknél az üzleti tranzakciók jelentős része devizában zajlik, érdemes lehet áttérni a devizában történő könyvelésre. A forint jelenleg is tapasztalható folyamatos gyengülése ugyanis egyre súlyosabb tőkeproblémákhoz vezethet. Az euróban történő könyvvezetés megoldás lehet arra, hogy az év végi értékelés során keletkező jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteségek rontsák a társaság tőkehelyzetét.

Az éves beszámoló pénznemére vonatkozó szabályokat a Számviteli törvény szabályozza. Ennek értelmében bárki készítheti éves beszámolóját (EUR) euróban vagy USA dollárban is, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata – például társasági szerződése – szerinti devizaként az eurót vagy az USA dollárt jelölte meg.

Ha egy társaság forintban vezeti a könyveit, a devizás tranzakcióit évzáráskor értékelni kell a viszonyítási alapot jelentő devizában (jellemzően euró) az év végi (december 31-i) MNB árfolyam figyelembevételével, összhangban a számviteli politikában meghatározottakkal. Ha a vállalkozásnak jelentős összegű, devizában fennálló kötelezettsége van (pl. devizás hitelek), az euróhoz képest egyre gyengülő forint miatt jelentős nem realizált árfolyamveszteséget kell elszámolnia az év végi átértékeléseknél.

Az átértékelések várható hatása 2022-ben elérheti, sőt akár meg is haladhatja a 60 Ft árfolyamveszteség összeget 1 euró kötelezettség után, ami a 2021. december 31-i 369 HUF/EUR nyilvántartási árfolyam és a jelenlegi 430 HUF/EUR közeli árfolyam különbsége. Ez sokaknál olyan helyzetet teremhetett, hogy az egyébként üzemi-üzleti szinten pozitív eredmény nem marad pozitív a pénzügyi eredményükben, és vállalkozási eredményük negatívba fordul kizárólag az árfolyam hatása miatt. Ezt ugyan kiegyensúlyozhatják a devizás bevételek/követelések, amelyeken viszont árfolyamnyereség érhető el, de ha a devizás követelések nem fedezik a devizában fennálló kötelezettségeket, akkor érdemes lehet elgondolkodni a devizában történő könyvelésre való áttérésen. Ugyanis az euró alapú könyvelésre történő áttéréssel az átértékelésben rejlő árfolyamkockázatból származó veszteség csökkenthető.

Az áttérés során a beszámoló minden forintban nyilvántartott elemét és az azokat alátámasztó analitikus kimutatásokat az áttérés napjának MNB árfolyamán kell átszámítani. Ennek előnye, hogy a devizás tételek éves átértékeléséből fakadó veszteséget teljesen meg tudjuk szüntetni, ugyanakkor a forintban felmerülő tételek esetében megmarad az árfolyamkockázat. Az euró alapú könyvelésre való áttérés ugyanakkor nagy adminisztrációs terhekkel jár, és hosszadalmas.

Az áttérés folyamatának vázlatos összefoglalója, legfontosabb lépései:

1. Még az áttérés előtt érdemes mérlegelni azt, hogy a társaság könyvelési programja – vagy ahol van ilyen, vállalatirányítási rendszere – képes-e a devizás könyvvezetésre, vagy annak fejlesztésére is szükség van.

Bár az áttérés lényegéből fakadóan az áttérést követően minden gazdasági eseményt az adott devizában kell rögzíteni a könyvekben, az adóbevallásokkal és a bérkifizetésekkel összefüggésben biztosan lesznek olyan tételek, amelyekhez továbbra is forintértéket kell rendelni, hiszen az adóbevallások forintban készülnek, és a béreket is forintban fizetik. Az ezekből adódó árfolyamkülönbözeteket továbbra is kell tudni a rendszernek kezelni.

2. Az áttérést csak egy új üzleti év első napjával lehetséges megvalósítani, legkorábban 2023. január 1-jén. Az áttérési időponttal (például 2022. 12. 31.) mint mérlegfordulónappal a Számviteli törvény szabályai szerint beszámolót kell összeállítani az áttérés előtti pénznemben, azaz forintban, és a nyilvántartásokat le kell zárni.

• az áttérés előtt a forintban meglévő tételeket át kell számítani euróra a fordulónapi (év végi) árfolyam alapul vételével;
• az áttérési mérleget euróban és forintban is el kell készíteni;
• a jegyzett tőke esetében a fordulónap és a cégbírósági bejegyzés napja közötti árfolyam-különbözetet is el kell számolni.

Mivel a különbözetek átszámítása összetett folyamat, érdemes lehet erről szakértővel konzultálni. A főkönyvi tételek átszámítása mellett valamennyi analitikus nyilvántartást is át kell számítani, így pl. a tárgyi eszköz analitikát is. Az átszámítás ezekben az esetekben is a választott árfolyamon történik.

3. A taggyűlés által elfogadott beszámolót az áttérés napját követő 90 napon belül (vagyis például 2023. 03. 31-ig) letétbe kell helyezni, és az általános szabályok szerint közzé kell tenni az állandó könyvvizsgáló könyvvizsgálói jelentésével együtt.

Az átszámított értékekből az áttérés napján (2023.01.01.) egy újabb mérleget kell készíteni a kiválasztott devizában, majd ezen, a devizaáttérést külön is hitelesítő független könyvvizsgáló által felülvizsgált mérleg alapján kell a könyveket megnyitni az új pénznemben. Az ilyen módon elkészített nyitómérleget nem kell közzé tenni.

4. Az üzleti év mérlegfordulónapjáig (a naptári év szerint működő vállalkozásoknál december 31-ig) módosítani kell a létesítő okiratot, azaz meghatározni a választott pénznemet (pl. EUR) és a pénznem változtatásának megfelelően a jegyzett tőke összegét a kiválasztott devizában rögzíteni kell. A változással egyidejűleg lehetőség van jegyzett tőkeemelésről (vagy leszállításról) is dönteni. A döntést a cég legfőbb szervének (pl. közgyűlés) kell meghoznia, módosítani kell az alapító okiratot, és be kell jegyeztetni a cégbíróságon az általános szabályok szerint a változást követő 30 napon belül.

5. A társaságnak a beszámoló adatai alapján az áttérést követően 90 napon belül (2022. 03. 31-ig) adóbevallást kell készítenie.

6. A számviteli politika releváns részeit is módosítani kell.

Érdemes még felhívni a figyelmet arra, hogy a stabilitás érdekében a „visszatérés” pl. euróról forintban történő könyvvezetésre – a fenti lépések teljeskörű ismétlésével – legkorábban a döntést követő 3. üzleti évtől lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ha 2022-ben születik a döntés, 2023. 01. 01-től a tényleges áttérés, akkor a 2023-2024-2025-es üzleti éveket mindenképpen euróban kell könyvelni, és először 2025-ben lehet hozni egy döntést arról, hogy 2026.01.01-től újra forintban vezetné a könyveit az adott társaság.

A LeitnerLeitner könyvvizsgálói szakértő tanácsokkal állnak rendelkezésre minden számvitellel kapcsolatos kérdésben, továbbá készséggel közreműködnek a deviza áttérés / könyvelési pénznem váltás hivatalos független könyvvizsgálatában is.