Egy tavaly decemberben elfogadott rendelet alapján bizonyos KKV-k számára 2021-ben csak 1%-os helyi iparűzési adót kell fizetniük, a korábbi maximum 2% helyett. Ugyanakkor számos gyakorlati kérdés merült fel a kedvezményre vonatkozóan. Jó hír azonban, hogy a PM mai tájékoztatása alapján már a jogosult KKV-k közel 90%-a jelezte igényét a kedvezményre. Ha valaki azonban mégis lecsúszna a határidőről, akkor sincs minden veszve. Cikkünkben a téma gyakorlati vonatkozásait gyűjtöttük egy csokorba.

Kiket tekinthetünk KKV-nak, ki veheti igénybe a kedvezményt?

Azok élhetnek a kedvezményes iparűzési adókulccsal, amely vállalkozások nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint a kapcsolt és a partnervállalkozásokkal együtt összeszámítva. Ugyancsak „csoportszinten” kell figyelembe venni a KKV-kra vonatkozó foglalkoztatotti létszámadatokat (250 fő).

Milyen időszak forgalmi és létszám adatai alapján történik a besorolás a KKV kategóriába?

Normál esetben a 2019-es beszámoló adatait kell figyelembe venni a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősítésnél, hiszen valószínűleg ez az utolsó rendelkezésre álló, elfogadott beszámoló. Azoknak a vállalkozásoknak, akik nem kötelezettek beszámoló-készítésére meg kell becsülniük a 2020-as adóév adatait.

Milyen időszakra vonatkozóan lehet alkalmazni a kedvezményes adókulcsot?

A csökkentett helyi iparűzési adókulcs 2021-re érvényes. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozások is a 2021-ben kezdődő adóévben alkalmazhatják a kedvezményt.

Hogy lehet igényelni?

Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak. Ha azonban ezt már év közben a fizetendő adóelőlegek kapcsán is szeretnék igénybe venni, ahhoz február 25-ig – a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel utólag is igényelhető – az igényt külön be kell jelenteni a 21NYHIPA nyomtatványon.

Ha van olyan telephely, amelyet még nem jelentett be a vállalkozás a helyi iparűzési adó alá, ezt változásbejelentő nyomtatványon még a kedvezmény igénylése előtt meg kell tenni, hiszen a NAV ezek között fogja szétosztani a kedvezményre vonatkozó információt.

A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy nincs a vállalkozásnak olyan helyi adó törvény szerinti telephelye, amelyet a még nem jelentett be a NAV-hoz. De problémát okozhat, hogy az iparűzési adó telephely bejelentésére csak 2020. január 1-je óta kötelező. Ugyanakkor a NAV értelmezése szerint azok, akik még 2020. január 1-je előtt jelentették be a telephelyüket, amikor ez még nem volt kötelező, azoknak ezt most meg kell tenniük. Azoknak is így kell eljárniuk, akik ugyan később jelentették be telephelyüket, de nem jelölték meg, hogy az iparűzési adó szerint telephelynek is minősül. A kedvezményt csak ezután lehet igényelni. A nyilatkozatot a NAV-nak kell beküldeni elektronikusan, és a hatóság továbbítja azt az érintett önkormányzatok felé.

Az is problémát okozhat, ha a vállalkozás nem jelentett be az adóhatósághoz iparűzési adóval kapcsolatban meghatalmazással rendelkező személyt. Ebben az esetben csak olyan személytől fogadja el a NAV az igénylést, aki legalább a társaságiadó-bevallás beadására jogosult.

A kedvezményre jogosult vállalkozásoknak a későbbiekben csak a 2021-ben esedékes iparűzési adó előleg 50%-át kell befizetni. Az adó 1% feletti részét hivatalból törlik, amely de minimis támogatásnak minősül, ami 3 év alatt nem lehet több, mint 200.000 euró, amit szintén vállalatcsoportonként kell számolni!

Mit tehet, aki mégis lecsúszik a február 25-i határidőről?

Fontos leszögezni, hogy az elektronikus nyilatkozattétel csak az adóelőleg kedvezményes fizetéséhez szükséges, az egyszázalékos iparűzési adómérték alkalmazásához nem. Vagyis 2021-re vonatkozóan minden érintett automatikusan – az adóelőleg-nyilatkozat megtételétől függetlenül – a csökkentett, legfeljebb egyszázalékos mértékű adót fogja megfizetni majd 2022. május 31-én (naptári év szerinti adózók esetében).

Az adóelőleg felezéséhez szükséges nyilatkozatot tehát fő szabályként február 25-ig kell benyújtani a NAV-hoz. Az a vállalkozó sem veszíti el azonban a jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja határidőben elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható.

Ráadásul, ha valaki most éppen nem nyilatkozik, de a március 15-i illetve a szeptember 15-i előlegfizetési határidő előtt eszébe jut, hogy mégis kevesebbet fizetne, akkor kérelmezheti az önkormányzatnál normál menetben az előlegfizetés mérséklését. Annyi a különbség – ami persze nem elhanyagolható -, hogy a mostani nyilatkozat esetében az önkormányzatnak nincs mérlegelési jogköre, a kérelemre történő csökkentésnél ellenben van és ott határozatban dönt erről. De ettől még később is meg lehet szerezni az erre való jogosultságot.

Minden KKV-nek kell-e nyilatkoznia?

A közel 400 ezer KATA-s vállalkozásnak egyáltalán nem kell nyilatkoznia. A tevékenységüket idén kezdő vállalkozásoknak, valamint az előtársaságoknak se. Az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség ugyanis nem terheli azokat a kkv-kat, amelyeknek a törvény alapján nem kell adóelőleget fizetni.