Kevés adózó látja át teljesen, és tudja megfelelően alkalmazni a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozást. Pedig mivel igen bonyolult, gyakran változik, sok vállalkozást érint és komoly jogkövetkezmények kapcsolódnak hozzá, nagyon is indokolt foglalkozni vele. Ez az adónem ugyanis számos kockázatot rejt magában, de a szabályok helyes alkalmazása lehetőségeket is kínál. A legnagyobb kockázat éppen az, hogy sok adózónak egyáltalán nincs tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő ezzel az adónemmel. Talán még azt sem tudja, hogy ő is alanya-e a törvénynek, neki is meg kell-e fizetnie ezt a közterhet. Cikksorozatunk ebben kíván segítséget nyújtani: rövid áttekintést adunk a környezetvédelmi termékdíjra (a továbbiakban „termékdíjra”) vonatkozó általános szabályokról.

Mi az a termékdíj?

A termékdíj egy forgalmi adónem, amely célja szerint hozzá kíván járulni a környezetszennyezés megelőzéséhez és a takarékos gazdálkodásra ösztönözni a gazdasági szereplőket. Ennek érdekében olyan termékek értékesítését, felhasználását (pl. csomagolóanyagok, háztartási gépek) igyekszik visszaszorítani, melyek hulladékká válva megterhelik a környezetet. Mindemellett persze nagymértékű többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A célokkal és az EU-s szabályozással is összhangban 2021. július 1-jétől például jelentősen emelkedik a műanyag hordtasakok környezetvédelmi termékdíja, és egyes termékek forgalomba hozatalát korlátozzák is a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében.

Mik a termékdíjköteles termékek?

Mielőtt rátérnénk a kötelezettek felsorolására, érdemes megvizsgálnunk, milyen termékeket érint a jogszabály. A törvényi felsorolás szerint a termékdíjköteles termékek kategóriái a következők:

• akkumulátor;
• csomagolószer (minden olyan eszköz vagy anyag, amely csomagolási célra felhasználható);
• egyéb kőolajtermék (például: motorolaj, hidraulikaolaj);
• elektromos, elektronikai berendezés (például: kazán, óraszerkezet, nyomtató);
• gumiabroncs;
• reklámhordozó papír (például: katalógus, térkép);
  • egyéb műanyagtermék (például: műanyagból készült virág);
  • egyéb vegyipari termék (például: szappan, súrolókrém);
  • irodai papír (például: nyomtató vagy fénymásoló papír).

A termékdíj törvény 1. számú melléklete sorolja fel vámtarifaszámokra lebontva, hogy mely termékek tartoznak a fenti kategóriákba. Amely termékek nem szerepelnek a felsorolásban, azokra a termékdíj-kötelezettség nem vonatkozik, hiába nevezhetjük őket a köznyelvben például „elektromos berendezésnek”. Ugyanúgy kell figyelni azonban az egyes kategóriák törvényi definícióit is, hiszen például egy sajtótermék tartozhat a vámtarifaszáma alapján a nyomdatermékek közé, így a termékdíj-kötelezettsége attól függ, hogy funkciója szerint besorolható-e reklámhordozó papírok közé. Fontos megjegyezni azt is, hogy ha egy termék ugyan nem szerepel a termékdíj törvény 1. számú mellékletében, de annak alkotórésze, tartozéka igen, akkor azok után is termékdíj-kötelezettség keletkezik. Például egy gép külföldről történő behozatala alkalmával a gépben található akkumulátor, kenőolaj után kell termékdíjat fizetni.

Kik a kötelezettek?

Kötelezettnek minősül főszabály szerint a termékdíjköteles termékek többek között a termék:

• az első belföldi forgalomba hozója (értékesítője);
• saját célú felhasználója;
  • belföldi előállítású egyéb kőolajtermék első belföldi forgalomba hozójának első belföldi vevője  vagy a saját célú felhasználója,
• bérgyártója;
  • külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első forgalomba hozója vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosa;
  • készletre vételt végzője.

 A szabályozás alapján úgy tűnhet, hogy az értékesítési láncban a termékdíjat csak egyszer kell megfizetni. Ez mindaddig igaz is, amíg a terméket jelentősen át nem alakítják, fel nem használják egy másik termékdíjköteles termék gyártásához. Amint ugyanis a termék feldolgozásának, megmunkálásának következtében vámtarifaszáma, környezetvédelmi termékkódjának, csomagolószer esetében csomagolószer-katalógus kódszámának első három jegye megváltozik, új termékdíjköteles termék keletkezik – a lánc újraindul (ebben az esetben az alapanyagént felhasznált termékdíjköteles termék után visszaigénylés érvényesíthető). A fentiekből eredő egyik legfontosabb kockázat, hogy az érintett talán nem is tudja magáról, hogy kötelezett.

További buktató a saját felhasználással kapcsolatos szabályok komplexitása. A jogszabály részletesen leírja, mely tevékenységek esetén kell termékdíjat fizetni, melyek a következőek:

• a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás      (pl. külföldről papírdobozok beszerzése dokumentumok tárolására), kivéve természetes személyek személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiség      esetén;
• a számvitelről szóló törvényben meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, beruházás, felújítás, karbantartás keretében való felhasználás     ;
• megsemmisítés, alaktalanítás, elfogyasztás;
• minden egyéb használat, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi;
• külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolás végleges elválasztása a termékről (kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő újrahasználható csomagolószer – pl. raklap – elválasztása).

További speciális szabályok vonatkoznak olyan rendkívüli esetekre, mint a jogutód nélküli megszűnés vagy az éves kibocsátási mennyiség 0,5%-át meghaladó készlethiány. Az utóbbi szabály azt hivatott biztosítani, hogy az adózók ne tudják redukálni a termékdíj mennyiségét pusztán az értékesítés vagy felhasználás tényének eltitkolásával, meghamisításával.

A fentiekből látható, hogy akár olyan vállalkozás is kötelezetté válhat, amely a gépkocsijai kapcsán külföldről vásárol gumiabroncsot, akkumulátort vagy egyéb kőolajtermékeket és azokat felszereli (felhasználja), vagy amely nem termékdíjköteles termékeket szerez be külföldről, és a külföldi csomagolást eltávolítja. Az utóbbi esetben például kötelezett lehet egy logisztikai szolgáltató is.

Érdemes tehát hozzáértő szemmel vizsgálni ezt az adónemet. Kérdés esetén, forduljon bizalommal a LeitnerLeitner szakértőihez.

A környezetvédelmi termékdíjról általában 2.

A környezetvédelmi termékdíjról általában 3. mentesség, visszaigénylés

A környezetvédelmi termékdíjról általában 4. speciális esetek