A 2022-től új szabályok szerint kell adózni a kriptovalutákkal való kereskedésből származó bevételek után. Az új szabályok, melyek hasonlóak a tőkejövedelmek utáni adózáshoz, rendkívül kedvezőnek tűnnek, és nemzetközileg is előremutató a bevezetett keretrendszer, az ördög azonban itt is a részletekben rejlik.

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a kriptopiac forgalma, így egyre többször merült fel a kérdés, hogy milyen szabályok szerint, hogyan adózik az elért nyereség. Korában az adószakértők konkrét fogalmi meghatározás és szabályozás híján csak a NAV állásfoglalásokra hagyatkozhattak, és más általános elvekre visszavezetve kezelték a kérdést, ami óriási adóterhet eredményezett a jogkövető magánszemélyek számára.

• A kriptovaluta bányászatot jellemzően a magánszemélyek önálló tevekénységéből származó jövedelmének tekintették, amelyet a 10%-os költséghányad figyelembevétele után 15%-os szja és 15,5%-os szociális hozzájárulási adó terhelt felső értékhatár nélkül. Így az effektív adókulcs 2021-ben is elérte a 27,45%-ot.
• A kiptoeszközök adás-vételéből származó kereskedelmi nyereség pedig az egyéb jövedelem szerint volt adóköteles, azaz feltéve, hogy nem kifizetőtől származott a bevétel, a nyereség 87%-ára kellett a fenti 30,5%-os adót megállapítani, így 26,535%-os tényleges adókulcs jelentkezett.

A jövedelem mindkét esetben az összevont adóalap része volt, amelyre különböző kedvezményeket – pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye – lehetett érvényesíteni.

A 2022. január 1-én hatályba lépett rendelkezés már meghatározza a kriptoügyletek fogalmát, mely szerint „kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható”.

Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoszköz kikerül a virtuális térből, vagyis amikor a digitális valutát átváltják hagyományos devizára, például forintra (ún. fiat-pénz) vagy bármilyen más vagyoni értékre. Új adózási kategóriaként vezették be a „kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” fogalmát, amely már külön adózó jövedelemnek számít. Ezekkel szemben az adókedvezmények már nem érvényesíthetők.

Automatikus 10%-os költségátalány figyelembevételére sincs már lehetőség, viszont az igazolt kiadásokat, azaz a kriptoeszközök vásárlására, megszerzésére fordított igazolt kiadásokat és a bányászathoz használt rendszerek üzemeltetési költségeit le lehet vonni a bevétel összegéből.

A bányászat és a kereskedés eredményeként elért nyereség után a magánszemélyeknek egységesen 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség pedig megszűnik 2022-től. Ráadásul az adózó adókiegyenlítésre is jogosult lesz, ha az aktuális adóévet megelőző, legfeljebb 2 évben keletkező veszteségeit bevallásaiban feltüntette. Az adókiegyenlítés mértéke a veszteség és a hatályos adókulcs szorzata.

Továbbá nem kell bevételt megállapítani, vagyis nem kell bevallani és adót fizetni, ha

• az ügyletből származó bevétel a mindenkori minimálbér 10%-át nem haladja meg,
• ugyanazon a napon, amikor a bevételre szert tesz, más hasonló ügyletből a nem szerez bevételt,
• és az adott adóévben a bevételek összege nem haladja meg az adott évi minimálbér értékét.

A kedvező adózási szabályok azonban csak azokra az esetekre vonatkoznak, amely során a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben szerez kriptoeszköz átengedése, átruházása révén vagyoni értéket. A zártkörű ügyletek tehát ebből kimaradnak, ami visszavethet bennünket a 2022 előtti szabályozatlan időszakba, azok súlyos adóterhelése alá.

És bár az adókiegyenlítés elvét más tőkejövedelmeknél már használjuk, fontos tudatosítani, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bevétellel szemben csak az adott tárgyévi kiadások vehetők számításba, valamint az adókiegyenlítésként a korábbi 2 aóbevallásban bejelentett görgetett veszteségek. Nem éri meg tehát a kriptoeszközöket hosszú távon tartani, mert a korábbi költségek a nyereségünket már nem tudják csökkenteni.

Jó, hír, hogy 5 évre visszamenőleg adóamnesztiát kapnak a kriptovalutával kereskedők, és a korábbi évek nyereségét a 2022-es adóévi személyi jövedelemadó bevallásuk részeként jóval kedvezőbb adózás mellett vehetik figyelembe. Erre akkor van lehetőség, ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, és valamennyi kriptoeszközre kötött ügyletére vonatkozóan a 2022-es adózást választja.

A fenti buktatók és trükkös részletszabályok miatt, azonban érdemes átgondolni a kriptoeszközök kezelését visszamenőleg és előre mutatóan is több évre, valamint megfontolni a 2021-es átmeneti szabály alkalmazását is. Az adókiegyenlítés későbbi használatához mindenképpen fontos ugyanis, hogy az ügyleti veszteségeket már a 2021-es évről szóló adóbevallásban, azaz idén május 20-ig is feltüntessék.