Számos ponton – látszólag ellentétes irányokba is – változik a könyvvizsgálat és a számvitel szabályozási háttere és gyakorlata. Érdemes megvizsgálni, hogy a három legfontosabb módosítás milyen hatással lesz ezek az üzleti életre!
Az első sokak számára tűnhet jelentéktelen apróságnak: 2025-től bárki kezdeményezheti a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárást, ha az adott cég nem teszi közzé beszámolóját. Eddig ezt csak azok tehették meg, akiknek a jogos érdekét sértette a közzététel elmaradása. A második változás viszont egyértelműen jelentőségteljes, és sokakat érint. Emelkedik ugyanis a kötelező könyvvizsgálat értékhatára a korábbi 300 millió forintos árbevételről 600 millió forintra. Ez egyrészt örömhír, mert sok vállalkozás adminisztrációs terhelése csökken, de lehetnek-e kárvallottjai is a módosításnak? Végül, de nem utolsó sorban jövőre már auditorok fogják vizsgálni a cégek ESG, vagyis a környezeti, szociális és vállalatirányítással kapcsolatos erőfeszítéseiről szóló jelentését.
Bizonyára sokakban felmerülhet, hogy az első két változás mintha ellentétes irányba hatna. A beszámoló közzétételének elmaradását érintő szankcióknak nagyobb az esélyük, ha bárki eljárást kezdeményezhet emiatt. Tehát ez arra ösztönözheti a vállalkozásokat, hogy határidőben, megfelelő tartalommal és könyvvizsgálattal alátámasztva tegyék is közzé beszámolóikat, ami a nagyobb transzparencia irányába tett lépés. A könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának emelésével viszont szűkül a kötelezettek köre, ami csökkenti az átláthatóságot, és felveti a beszámolók megbízhatóságának kérdését. Ezzel a módosítással a kkv és mikrovállalkozói kör gyakorlatilag kimarad a kötelezettségből, és így megszűnik a független külső ellenőrzés ezen a vállalkozói szegmensen.
A változás hatással lehet üzleti partnereikre, akik döntéseiket bizonytalan adatokra alapozva fogják majd meghozni. Olyanokkal köthetnek szerződést, akiknek vagyoni helyzetéről kevesebbet tudnak, mint eddig, ami növeli a pénzügyi vállalások megszegésének kockázatát is. Ezért a jövőben még fontosabbak lesznek az alapos átvilágítások egy-egy jelentősebb szerződéskötés, finanszírozási döntés előtt vagy akár a felvásárlási, M&A tranzakcióknál.
Ilyen átvilágítást, szakmai nevén due diligence vizsgálatot érdemes lesz pénzügyi, adózási és jogi szempontból is lefolytatni. Sőt maguknak az érintetteknek, a kötelező könyvvizsgálati körből újonnan kimaradó kkv-knak is érdemes, időről-időre due diligence jellegű health check vizsgálatot kérniük, hogy az esetleges hibákat időben fel tudják fedezni és javítani.
A LeitnerLeitner és a LeitnerLaw könyvvizsgálói, adószakértői és ügyvédei összehangolt csapatként állnak rendelkezésre a számviteli, adózási és jogi kérdésekben. Forduljon hozzánk bizalommal due diligence és health check vizsgálatokkal, nagyobb szerződések, finanszírozási döntések, cégfelvásárlások és egyéb átalakulások során is, holisztikus, személyre szabott megoldásainkkal támogatjuk Önt.
A könyvvizsgálat ugyanis egyáltalán nem felesleges adminisztrációs teher, hanem tényleges hozzáadott értékkel bír, hiszen a hatékony működés alapja a biztos és minél teljesebb körű információ, mert csak így lehet jó üzleti döntést hozni egy vállalkozás jövőjéről. Ezért bízunk benne, hogy azok a cégek, akik számára fontos a működés stabilitása, szeretnék biztos kezekben tudni befektetéseiket és rugalmasan reagálni a gyorsan változó gazdasági-társadalmi környezet kihívásaira, építenek az audit szakma tudására még akkor is, ha ezt nem jogszabályok írják elő számukra.
A vállalkozás jövőjét biztosító ismeretekről szólva elérkeztünk napjaink slágertémájához, az üzleti jelentés részeként elkészítendő fenntarthatósági jelentéshez, vagy ahogy sokan leegyszerűsítve használják, az ESG jelentéshez. Anélkül, hogy e rövid cikk keretében kitérnénk az ESG jelentés és a fenntarthatósági jelentés közötti különbségre, az eltérő kötelezetti körre, szeretnénk kiemelni azt, hogy a fenntarthatósági jelentés elkészítésének kötelezettsége 2024-ben már érintette a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalati kört – praktikusan a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokat – 2025-től viszont már a tőzsdén kívüli nagyvállalatok számára is kötelező lesz. A fokozatos bevezetésnek köszönhetően 2028-ig már nagyon széles körben kell majd elkészíteni ezt a nem pénzügyi beszámolót.
Igaz ugyan, hogy a fenntarthatósági jelentés elkészítésére a nagyvállalatok kötelezettek, de a szabályozás értelmében ezeknek a nagyvállalatoknak értékláncukat, azaz a beszállítóikat is minősíteniük kell. Ráadásul a komolyabb banki hitelfelvételt is fenntarthatósági kritériumokhoz kötik. Ezáltal jóval szélesebb körre terjed ki már most is a kötelezettség hatása, mint a törvény szerinti kör. Tehát, azoknak is szükségük lehet ilyenre, akik külső befektetések / hitelek vagy zöld tőke bevonására készülnek. Fontos ezért, hogy a vállalkozók – nagyságrendtől függetlenül – tisztában legyenek a szabályozás mibenlétével, és megtegyék a szükséges lépéseket, megszervezzék a cégen belüli adatgyűjtési folyamatokat.
A LeitnerLeitner ESG minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló munkatársai a fenntarthatósági jelentések valóságtartalmának értékelésén túl, segíthetnek ügyfeleiknek megfelelni az új elvárásoknak is.
Az új szempontrendszer bevezetésének időszakában legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy támogassuk a vállalkozásokat a rendszer elvárásinak megértésében, a szükséges ügyviteli folyamatok fejlesztésében és a szemléletformálásban. Meggyőződésünk, hogy a környezettel harmonikus viszonyt fenntartó, a társadalom egészének és érintetti csoportjainak érdekeit figyelembe vevő vállalkozói magatartás a hosszútávú, kiegyensúlyozott működés záloga. Tehát érdemes erre az új szempontrendszerre úgy tekinteni, amely értéket teremt, ezért nemcsak „kipipálni” kell, hanem valóban a cég belső értékévé tenni és jövőjének fejlesztésére használni.
