Az Európai Unió egységes piacának köszönhetően a magyar cégek – így az építőipari vállalkozások is – könnyebben léphetnek be külföldi piacokra. Manapság már sok jól felkészült hazai cég sikeresen jelenik meg az uniós országokban. Tapasztalataink szerint is egyre több magyar építőipari vállalkozás kap megbízásokat más EU-tagállamokban, például építési, felújítási vagy kivitelezési feladatokra.
Azonban a nemzetközi tevékenység komoly adózási és adminisztrációs kihívásokkal járhat. Ezek figyelmen kívül hagyása jelentős kockázatot hordozhat. Ezért fontos tisztázni, mielőtt leszerződnének külföldre, hogy ez milyen adózási következményekkel járhat.
Milyen adónemekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani egy külföldi projekt elindítása előtt?
Általános forgalmi adó (áfa)
Az építőipari munkák esetében különösen fontos az áfa kérdésköre, mivel az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyét mindig az adott ingatlan földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha például egy magyar vállalkozás külföldön végez építési munkálatokat, akkor a szolgáltatás teljesítési helye az adott országban van. Ennek megfelelően az ott érvényes áfaszabályok szerint kell kiállítani a számlát, és ott merülhet fel az adókötelezettség is.
Elsőként azt kell tisztázni, hogy létrejön-e áfa szempontjából telephely a fogadó országban. Sajnos ebben a kérdésben a szabályozás nem egyértelmű, nincs pontosan meghatározott időtartam, amely elteltével a telephely létrejönne. Általában huzamos, folyamatos tevékenység esetén keletkezik telephely, például ha a kivitelezés hat hónapig tart, már komoly esély van rá. Ha létrejön az áfa szerinti telephely, akkor regisztrálni kell az adott országban, helyi áfával kell számlázni, és az áfabevallásokat is ott kell benyújtani – mindez nem kevés adminisztratív és pénzügyi terhet jelenthet.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor ugyan nem keletkezik telephely, de mégis adószámot kell igényelni az áfához. Ilyen lehet például, ha egy terméket közvetlenül a projekt helyszínére szállítanak, vagy ha a megrendelő nem áfaalany. Mivel ezek az esetek számos változatban előfordulhatnak, így mindenképpen ajánlott egy adószakértő bevonása az adott egyedi helyzet vizsgálatába.
Emellett az építőiparban gyakran előfordul a fordított adózás, amikor nem a vállalkozó, hanem a megrendelő fizeti az áfát. Azonban ennek alkalmazása országonként eltérhet, így fontos a helyi szabályok pontos ismerete. A számlázással kapcsolatos követelményeket – például nyelv, forma – szintén be kell tartani.
Hirdetés
Szeretné biztonságban tudni külföldi projektje adózását is? Bizonytalan, hogy hol keletkezett-e áfa vagy társasági adó telephelye? Szeretne megszabadulni az idegőrlő adminisztrációtól?
A LeitnerLeitner tapasztalt tanácsadói készséggel segítenek nemzetközi adózási kérdésekben, telephelyek közötti adóalap-megosztással kapcsolatos feladatokban.
Társasági adó
A társasági adózás tekintetében más logika érvényesül, mint az áfával kapcsolatban. A kétféle telephelyfogalom nem egyezik meg, vagyis hiába keletkezik egy cégnek áfa szerinti telephelye, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy társasági adó telephely is létrejön. A társasági adóra vonatkozó szabályokat a két érintett ország között létrejött, kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendezi. Ezek az egyezmények általában viszonylag hosszabb időtartamot határoznak meg építőipari munkák esetében a társasági adó telephely létrejöttére – gyakran 12–24 hónapot. Amennyiben létrejön a társasági adó telephely, a külföldön elért nyereség után ott kell adót fizetni, a hazai adóalapból levonva ezt.
Magánszemélyekhez kapcsolódó adók és járulékok
A munkavállalók külföldi kiküldetésekor szintén a két ország közötti egyezmények határozzák meg az adózási kötelezettségeket. Ha csak rövid ideig tart a külföldi munkavégzés, általában továbbra is Magyarországon marad az adózás helye. Ha azonban a munkavégzés huzamosabb, vagy a cégnek már van telephelye az adott országban, akkor előfordulhat, hogy az érintett dolgozók után ott kell személyi jövedelemadót fizetni.
A társadalombiztosítás kérdésköre viszont független a személyi jövedelemadózástól. Meghatározott engedéllyel – A1-es igazolással – a biztosítás Magyarországon maradhat, így külföldön nem kell járulékot fizetni. Azonban ez is jár adminisztrációval, és bizonyos országok – például Németország, Franciaország vagy Belgium – előírják, hogy a kiküldetést előzetesen be kell jelenteni, valamint be kell tartani a helyi munkajogi előírásokat (mint például a minimálbér, munkaidő, szállásfeltételek).
A fentiek azonban csak általános elvek, és minden államban más szabályok lehetnek érvényben, valamint az adóhatóságok eljárásai, elektronikus rendszerei is eltérőek lehetnek. Nyelvi nehézségek is felléphetnek, és előfordulhatnak speciális bejelentési vagy adózási kötelezettségek, amelyekről időben tudni kell.
Vagyis a külföldi megbízások elnyerése ugyan komoly lehetőséget jelent a magyar építőipari cégek számára, de a zökkenőmentes működéshez elengedhetetlen a célország adó- és munkajogi környezetének alapos ismerete. Adószakértők bevonásával, jelentősen csökkenthető a kockázat, és elkerülhetők a kellemetlen meglepetések. Egy hozzáértő tanácsadó nagyban hozzájárulhat a sikerhez, és segíthet eligazodni a nemzetközi adózás útvesztőiben.
