Önnek szól a cikkünk, amennyiben e-kereskedelmi tevékenységet végez, internetes platformon keresztül értékesít! A 2025-ös új szabályok szerint, a kiskereskedelmi különadó ugyanis kiterjed a digitális kiskereskedelemre is – ezzel egy teljesen új adózói kört behúzva az adófizetési és adminisztratív kötelezettségek alá! Ráadásul közeledik az előlegbevallás és befizetés határideje!

Internetes platformok, webáruházak, e-kereskedők kiskereskedelmi adókötelezettsége

Sok érintett talán csak mostanában szembesül a kiskereskedelmi különadó 2025. január 1-jétől érvényes új szabályaival, azonban a július 20-ai előlegfizetési határidő újra aktuálissá teszi a kérdést. A törvény egyik legjelentősebb változása az internetes platformokra és webáruházakra vonatkozó speciális szabályok bevezetése volt. Így idén azoknak is lehetnek adó- és vagy adminisztrációs kötelezettségeik, akiknek 2024 végéig nem volt semmilyen teendőjük a kiskereskedelmi adóval kapcsolatban.

Ki is az a kiskereskedő?

A törvény kiskereskedőnek tekint minden belföldi vagy külföldi céget, amelyek üzletszerűen végeznek kiskereskedelmi tevékenységet Magyarországon, így a platformüzemeltetőket, valamint a platformokon keresztül értékesítőket is idesorolja. Az adó sávosan progresszív, és bár 500 millió forintos nettó árbevételig nincs adókötelezettség – azonban itt is vigyázni kell a jogszabályi csavarra!

• Azoknak, akik NEM platformon keresztül értékesítenek, és forgalmuk nem éri el az 500 millió forintot, valóban nincs fizetendő adójuk, és nem kell bevallást benyújtaniuk sem.
• Ugyanakkor a platformon keresztül vagy ott is értékesítő kereskedőknek bármilyen kis forgalomnál is kell bevallást benyújtaniuk. Ráadásul nekik már a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön!

Érdemes a LeitnerLeitner adótanácsadóihoz fordulnia, amennyiben hazai vagy nemzetközi digitális kereskedelmet végez, e-shopot üzemeltet, webkereskedelmi tevékenységet vagy platform üzemeltetést végez.

Segítjük az adóregisztrációban, az adóbevallások elkészítésében, elkészítjük adókalkulációját és segítünk megtalálni a nemzetközi szinten is optimális adóterhelést!

Az elektronikus platformon keresztül értékesítők adókötelezettsége

Az elektronikus platformon keresztül értékesítők tehát értékhatártól függetlenül be kell vallják a belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételüket. Mindezt amellett, hogy az adó megfizetésére alapesetben nem is maga az internetes kereskedő, hanem éppen a platformüzemeltető lesz kötelezett!

Az adó alapja tehát a „nem platformüzemeltető” vállalkozásoknál a kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétel. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a platformüzemeltetők – ráadásul a rájuk jutó sokkal magasabb adóterhet – költségként szinte biztosan a kereskedőn hajtják majd be.

Bár az éves adóbevallás határideje 2026. május 31-e lesz, de a bejelentkezéssel, adóelőleg-fizetéssel már 2025-ben is foglalkozni kell!

Milyen adókötelezettsége van a platformüzemeltetőknek?

Mindezekkel szemben, a platformüzemeltetők a platformon keresztül értékesítők által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után kötelesek kiskereskedelmi adót fizetni. Tehát ők már a kumulált forgalom után állapítják meg az adót. Ráadásul, ezt még növeli, a platformüzemeltető saját kereskedelmi tevékenysége is, amennyiben ilyen is van.

Belföldi és külföldi e-kereskedelem magyar adókötelezettsége

A már eleve bonyolult rendszert nehezíti a hazai és a külföldi e-kereskedelmi tevékenység közös adózása – mert bár a külföldi forgalom után nem kell Magyarországon adót fizetni, azonban az erősen progresszív sávos adózás miatt a belföldi forgalom utáni tényleges adókötelezettség annál (akár sokkal!) magasabb, minél több a külföldi forgalom.

Nézzük hogyan is van ez!

Belföldi e-kereskedők, platformok és webáruházak

A belföldi adóalanyok (cégek vagy fióktelepek), akik üzletszerűen végeznek adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet teljes nettó árbevételük után kötelesek kiskereskedelmi adót fizetni – amelybe nem csak az internetes, azaz online kiskereskedelem, hanem a fizikai, úgy nevezett offline kereskedelem forgalma is beletartozik – a hagyományos kiskereskedelem buktatóira azonban majd egy másik cikk keretében térünk ki.

A tényleges adókalkuláció során azonban a külföldön átadott termékek után fizetendő adót le lehet vonni, így ténylegesen a külföldi forgalom után nincs adófizetés. Azonban, ha az összforgalom magasabb adósávba tolja a kötelezettséget, a végső adóterhelés is magasabb lesz, mintha csupán a belföldi forgalomra kellene megállapítani az adót.

A belföldi platformüzemeltetők a platformon keresztüli értékesítések után kötelesek az adót megállapítani – ahogyan azt a fentiekben már írtuk, ez eleve egy kumulált forgalmi érték – sok kisebb kereskedő értékesítésének egybeszámított összege. Az ő esetükben is igaz, hogy a tényleges fizetendő adó megállapításához először a külföldi+belföldi együttes forgalom utáni árbevétel alapján kell a kiskereskedelmi adóterhet kiszámolni, amelyből utána a tisztán külföldi árbevételre jutó adó levonható.

Külföldi e-kereskedők, külföldi platformok, külföldi webáruházak

Egy külföldi kereskedőnek, például egy platformüzemeltetőnek vagy egy külföldi webáruháznak, akinek nincs Magyarországon fióktelepe, szintén úgy kell az adóalapját megállapítani, hogy összeadjuk a belföldi és a külföldi nettó forgalmát. A külföldi platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítők összes nettó árbevétele függetlenül attól, hogy Magyarország érintett volt-e az értékesítésben.

Ezeknek a szabályoknak a következménye, hogy a külföldi online kereskedők és a platformüzemeltetők is a kiskereskedelmi adó alanyaivá váltak 2025. január elsejétől, ha volt Magyarországra irányuló értékesítésük.

E tekintetben fontos felhívni a figyelmet a kiskereskedelmi adó meredek progresszivitására: 500 millió Ft forgalomig 0%, majd 30 milliárdig 0,15%, e fölött azonban 100 milliárd forintig 1%, végül e fölött már egy hatalmas ugrással 4,5%!

Így ők is kötelesek adóelőleget megállapítani, bevallani és két egyenlő részletben megfizetni.

• Ha már az előző adóévben is folytattak kiskereskedelmi tevékenységet, akkor július és október 20-a az előlegfizetési határidő.
• Ha egy adóalany újonnan kezdi meg kiskereskedelmi tevékenységét, akkor ettől számítva 15 napon belül kell ezt bejelentenie, és ezzel egyidőben kell benyújtania az adóelőleg-bevallást is, kül- vagy belföldi platformüzemeltetőknek is.

Adóregisztráció, bejelentkezés és előlegbevallás a kiskereskedelmi adóban

Mivel a platform-üzemeltetők és egyes online értékesítő külföldi kereskedők is többnyire csak idén váltak adókötelezetté, január 15-ig kellett volna bejelentkezniük az adóhatóságnál adóalanyként. Adóelőlegüket két egyenlő részletben: a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig kell megfizetniük. Ha ezt a platformüzemeltető nem tette meg, nem nyújtott be bevallást, és nem fizette be az adót, akkor ez a rajtuk keresztül kereskedő vállalkozások kötelezettsége.

A július 20-ai előlegfizetési határidő tehát minden már tavaly is működő kiskereskedőt érint.

Ugyanakkor azok számára, akik a szabályok téves értelmezése miatt eddig nem regisztráltak, nem nyújtottak be bevallást, és nem fizették meg adójukat, adóelőlegüket, ez a határidő is alkalmat teremt az elmaradások pótlására. A NAV ugyanis az adatelemzés révén könnyen rájön, hogy kik mulasztják el adókötelezettségeik teljesítését, és ilyenkor a cégnek a meg nem fizetett adó mellett számolniuk kell késedelmi pótlékkal és adóbírsággal is, amely akár 200% százalék is lehet.

Továbbá mivel az adóalap számításakor a külföldi online kereskedőknek, platformüzemeltetőknek nemcsak a hazai, hanem a külföldi bevételüket is figyelembe kell venniük összbevételük könnyen a legmagasabb adókulccsal adózó sávba tolhatja őket. Érdemes tehát ennek ismeretében még egyszer átgondolni, hogy a korábbi adókalkuláció valóban megfelelt-e a jogszabályoknak.