Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2021 márciusától Ágoston Krisztián környezetvédelmi termékdíj, jövedéki adó, vám, népegészségügyi termékadó, energiaadó szakértőként, senior tanácsadóként csatlakozott a LeitnerLeitnerhez. Ágoston Krisztián 2011-től eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jövedéki Főosztályának osztályvezetője volt. 

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ezért új szabályok vonatkoznak a kilépés előtt és után ott munkát vállaló EU-s állampolgárokra, így a magyarokra is. Összeszedtük a tartózkodásra, vízumkérelemre, személyi jövedelemadózásra és társadalombiztosításra vonatkozó előírásokat.

Egy tavaly decemberben elfogadott rendelet alapján bizonyos KKV-k számára 2021-ben csak 1%-os helyi iparűzési adót kell fizetniük, a korábbi maximum 2% helyett. Ugyanakkor számos gyakorlati kérdés merült fel a kedvezményre vonatkozóan. Jó hír azonban, hogy a PM mai tájékoztatása alapján már a jogosult KKV-k közel 90%-a jelezte igényét a kedvezményre. Ha valaki azonban mégis lecsúszna a határidőről, akkor sincs minden veszve. Cikkünkben a téma gyakorlati vonatkozásait gyűjtöttük egy csokorba.

Februártól a nemzetközi fuvarozással foglalkozó cégeket és a hazánkban engedélykötelesnek számító fuvarokat új adminisztrációs kötelezettségek terhelik. Az új fuvarozásra vonatkozó regisztrációs rendszer neve BIREG, és az erre vonatkozó rendelet 2020. december 31-én jelent meg. Eredetileg minden határon túli fuvarra – a közösségi szállítmányokra is – vonatkozott volna, de az eredeti szabályokat február 27-én szűkítették. Így most csak a 3. országot érintő közúti szállítmányozást kell szigorú szabályok szerint adminisztrálni.

2021. január 1-től gyakorlatilag minden magyar szabályok szerint kiállított számla online számlaadatszolgáltatásra kötelezetté vált, függetlenül a vevő típusától és a számla áfatartalmától. Bár a régi adatszolgáltatási kötelezettségeket már maradéktalanul kell teljesíteni, de az új szabályok megsértése nem von még maga után szankciót. Az átmeneti mentesítés kiterjed azokra a vállalkozókra, akinek eddig nem volt kötelező az adatszolgáltatás és még egyáltalán nem teljesítik azt, valamint a korábban már kötelezettekre, ha még a régi és nem a most bevezetett 3.0-ás verzió szerint szolgáltatnak adatot.

A minimálbér február 1-jétől 4%-kal emelkedett, de a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények, például a betegségek miatt járó személyi kedvezmény – visszamenőleg – már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók – közölte a Pénzügyminisztérium. Ezzel szemben az adókötelezettségek kiszámításánál az alacsonyabb, az év első napján érvényes összeggel kell egész évben számolni.