A koronavírus járvány, a vele járó gazdasági problémák és a különböző mentőcsomagok teljesen megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. A változásokat a transzferár-nyilvántartásoknak is pontosan kell tükrözniük. Különösen a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára jelent ez azonnali és nagy körültekintést érdemlő feladatot. Náluk már most szükséges lehet a szokásos piaci jövedelmezőségük meghatározásánál a világjárvány hatásának a számszerűsítése.

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek rendszere 2020. július 1-től átalakult.

Ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk a közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott. Ez a vállalkozókat és a megbízási jogviszonyt is érintette.

Mint számos másik határidő esetében a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében is haladékot kaptak az érintettek a koronavírus járványra való tekintettel. Ugyanakkor mivel az új szabályok 2020. július 1-jén hatályba léptek, és az év második felében létrejövő konstrukciókra még akkor is vonatkoznak, ha csak januártól kell ténylegesen adatot szolgáltatni ezekről, érdemes felkészülni a leendő feladatokra. Cikkünkben a NAV útmutatóját foglaljuk össze, mely kiegészíti a témában megjelent korábbi írásunkat.

A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 15,5%-ra csökkent az eddigi 17,5% helyett. Ezt a júliusi jövedelmekre kell először alkalmazni, vagyis augusztusban kell először a kisebb mértékkel fizetni.

A közelmúltban több társadalombiztosításra vonatkozó szabály megváltozott ezeket mutatjuk be cikksorozatunkban. Az első írás az egységes társadalombiztosítási járulékkal foglalkozik.

A LeitnerLeitner megoldást kínál az egyre nagyobb adminisztrációs kihívás kezelésre gyorsan, a szabályoknak teljes mértékben megfelelően és a normális működést lehető legkisebb mértékben zavaró módon. Megoldásainkkal egyszerre felelhet meg a szigorú követelményeknek, és teheti hatékonyabbá működését: több adathoz juthat cégéről, amely segíthet a racionalizálásban és a lehető legrövidebb üzleti reakcióidő elérésében!

Már egy éve napirenden van a kata szabályainak módosítása. Köztudott, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein, amelyre úgy tűnik, most kerül sor. A kormány ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát átvéve 2021. január 1-jétől bevezeti, hogy azoknak a cégeknek, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint a 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket, az egymás közötti ügyleteik után az éves 3 milliós kereten felül 40% adót kell fizetniük. A plusz terhet tehát nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve ha külföldi – ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terhelné a büntetőadó.

A járványügyi veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszűnt. A vészhelyzet alatt bevezetett átmeneti szabályok közül azokat, amelyek tovább élnek, a 2020. évi LVIII. törvény foglalja össze, továbbá hatályukat vesztik az eredeti kormányrendeletek. Mivel e szabályokat korábbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, így most csak a hangsúlyos vagy intézkedést igénylő témákra térünk vissza.

A vállalkozások szeptember 30-ig kaptak haladékot az online számla-adatszolgáltatás új szabályaihoz való alkalmazkodásra. Azonban a számlakiállítás határideje már július 1-jétől 15 napról 8 napra rövidül és a bejövő számlákról szóló belföldi összesítő jelentésben is értékhatártól függetlenül kell tételesen szerepeltetni a számlákat.