Az őszi adócsomagról eddig megjelent hírek szerint a módosítások középpontjában az adóadminisztráció egyszerűsítése áll.

Idén a koronavírus járvány teljesen átírhatta a cégek várakozásait, megszokott gazdasági adatait. Így elképzelhető, hogy a korábbi lezárt üzleti év számai alapján kivetett iparűzési adó előlegének kifizetése, melynek határideje szeptember 15. nehézséget okoz a vállalkozásoknak. Jó hír, hogy aki még a fizetési határidő lejártáig – vagyis szeptember 15-e éjfélig – lehet kérvényezni ennek mérséklését.

Az online számla-adatszolgáltatást eredetileg 2021. január 1-jétől terjesztették volna ki az összes számlára, vagyis a magánszemélyek felé kiállítottakra is. De erre is haladékot kapnak a cégek a koronavírus járvány miatt. Ahogy korábban a cégeknek kiállított számlákra vonatkozó határidőt tolták ki szeptember 30-ig, úgy most azt jelentették be, hogy 2021. március 31-ig még szankciómentesen használható az online számla-adatszolgáltatás előző verziója, az XSD 2.0. Az XSD 3.0-ára tehát nem az eredetileg tervezett január 1-jén, hanem csak április 1-jétől kell kötelezően átállni.

Napjainkban a nyugdíjba vonulás nem feltétlenül jelenti a dolgos hétköznapok megszűnését. Sokan a nyugdíj mellett is munkát vállalnak. Egyesek nem tudják megélhetésüket, vagy az addig megszokott életszínvonalat biztosítani a nyugdíjukból, mások családi kötődések hiányában elfoglaltságot keresnek a hétköznapokra. Akadnak olyanok is, akiket nem elégítenek ki az otthoni teendők. Bármi is legyen a további munkavégzés oka, az állam egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a nyugdíjas munkavállalóknak. Azonban tisztában kell lenni az új szabályok hátulütőivel is.

Az áfa bevallások M lapjait, azaz az úgy nevezett belföldi összesítő jelentést 2013 óta kell kitöltenünk. A jelentés nem titkolt célja, hogy a belföldi számlamozgásokról és az áfa levonásáról biztosítson több adatot az adóhatóság számára. A hatóságok kontroll adatként használják ezt – az áfa-bevallások kapcsán talán a legmagasabb adminisztrációs teherrel járó – kimutatást. A bejelentés hibái ráadásul gyakran vezetnek adóellenőrzéshez.

Miután tisztáztuk, hogy bérgyártásról vagy szerződéses gyártásról van szó, érdemes a tevékenység finanszírozására is vetni egy pillantást. Gyakran az anyacégen keresztül történő alapanyag- és az eszközbeszerzés finanszírozásához a szükséges forrást vállalatcsoporton belüli kölcsönnyújtással biztosítják. Fontos, hogy a kölcsön megtérítésekor alkalmazott pénzügyi műveletek sem tehetik a bérgyártó alvállalkozást veszteségessé, ezeknél is érvényesíteni kell ugyanis a szokásos piaci ár elvét, és az alkalmazott árfolyammal sem járhat kedvezőtlenebbül a gyártást végző partner.

A vállalatcsoporton belüli feladat-megosztási modellek másik típusesete a szerződéses gyártói modell. Cikksorozatunk második részében ezt elemezzük.

Gyakori eset, hogy nemzetközi vállalatok egyes részfeladataikat különböző országokban működő alvállalkozásaikhoz helyezik ki. És mivel saját tevékenységükre egy egységként gondolnak, nem tűnik számukra igazán lényegesnek, hogy hol mennyi nyereség keletkezik, hogy az alvállalkozás működése önmagában is méltányos mértékű profitot termel-e. Hiszen számukra a külföldi leányvállalat nem tűnik másnak, mint egy részleg a gyáron belül. Ezzel a megközelítéssel azonban hibát követnek el, hiszen mivel a leányvállalat jogilag egy különálló vállalkozás, elvárható, hogy önmagában is nyereségre törekedjen, transzferárazási szempontból is így fogják vizsgálni, és ez alapján dől majd el, hogy kell-e esetleg utólag bírságot fizetnie egy rosszul kialakított modell miatt. Sőt még az is elképzelhető, hogy a helyesen megszabott jövedelmezőség társasági adó szempontból is előnyösebb lenne a vállaltcsoport számára.

A koronavírus járvány, a vele járó gazdasági problémák és a különböző mentőcsomagok teljesen megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. A változásokat a transzferár-nyilvántartásoknak is pontosan kell tükrözniük. Különösen a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára jelent ez azonnali és nagy körültekintést érdemlő feladatot. Náluk már most szükséges lehet a szokásos piaci jövedelmezőségük meghatározásánál a világjárvány hatásának a számszerűsítése.

Ha a belföldi magánszemély nem biztosított és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melynek rendszere 2020. július 1-től átalakult.