Láncértékesítéssel foglalkozó korábbi cikkünkben körbejártuk, hogyan kell megállapítani, hogy a termékértékesítési láncon belül melyik ügylet lesz közösségi termékértékesítés jogcímén adómentes. Jelen cikkünkben az alábbi példán keresztül azt vizsgáljuk, hogyan kell eljárni, ha a több szereplős láncértékesítés eredményeképpen az árut exportértékesítés keretében az Európai Unión kívülre szállítják.

Az Európai Unión belüli termékértékesítések egyik speciális esete a háromszögügylet, amelynek áfakezelését bizonyos feltételekkel egyszerűsíteni lehet. Az, hogy egy ügylet háromszögügyletnek minősül-e, hatással van az adóbevallások – a 65-ös számú áfabevallás és az A60-as összesítő nyilatkozat kitöltésére is.

Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.

Idén már hazánkban is az új szabályok szerint kell a transzferárakat nyilvántartani a fődokumentumban és a helyi dokumentumban. Először a 2018-ban kezdődő adóévi kötelezettséghez kapcsolódóan kell kötelezően alkalmazni ezeket az előírásokat (a 2017-es adóévben még csak opcionális volt az új szabályok követése). A korábbiakhoz képest sokkal strukturáltabban, részletesebben kell bemutatni az adatokat. 

Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára. Különösen így van ez, ha az adóváltozások új feltételeket teremtenek már az új év első napjaiban. A november végén kihirdetett adócsomagban is számos olyan változás van, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre készteti a cégvezetőket, de ezeken túl is van néhány fontos teendő a megszokott záráson túl is, melyekre szeretnénk az érintettek figyelmét felhívni.

A nyáron elfogadott adócsomag eredményeként, 2019. január 1-jétől a bírságterhek jelentős megnövekedésével lehet számolni. Az alábbiakban összeszedtük a főbb változásokat.

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is. Ezt hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner november 19-én Kecskeméten megtartott adózási konferenciáján, melyet az osztrák gyökerű pénzügyi és adótanácsadó cég új regionális irodájának bemutatkozása alkalmából szervezett a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

A számlahelyesbítések, számlával egy tekintet alá eső okiratok kiállítása mindig is nehézséget okozott a számlázó programok számára. Az adóhatóság által kidolgozott XML/XSD séma a hatóság értelmezését tükrözi arról, hogy milyen adattartalom szükséges a korrekcióhoz. Az év végi bónusz elszámolások és úgy nevezett transzferár korrekciók az érintett nagy tömegű számlák csoportos korrekciója miatt azonban jelentős nehézség elé állítják az adatszolgáltatókat.

A számla módosítás NAV online számla-adatszolgáltatási rendszer elvárásai már egy számlázó programon belül is komoly kihívás elé állítják a fejlesztőket, azonban még ennél is összetettebb a helyzet, ha az eredeti számlát és a módosító okiratot két külön szoftverből állítják ki. Ilyen eset lehet például egy önszámlázási megállapodás, ahol a vevő állítja ki az ügyletről a számlát, a számlák módosításának vagy érvénytelenítésének joga azonban a szállítónál marad.