A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a munkaadónak be kell jelentenie az adóhatóság felé. Erre akkor van szükség, ha a magánszemély rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül és munkaidőkorlát nélküli keresőtevékenységet folytathat ellátása megtartása mellett, amennyiben jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150%-t, vagyis bruttó 223.500 Ft/hó-t. A bejelentésre a 1908M lap 5-ös kódja szolgál.

A bejelentési kötelezettség mellett azonban mind az ilyen magánszemélyeket, mind az őket foglalkoztató munkáltatókat különböző kedvezmények illetik meg. Érdemes ezért áttekinteni a jogosultak körét és a kedvezmények listáját.

Ki jogosult rokkantsági ellátásra? 

Az, akinek

• foglalkozási rehabilitációja nem javasolt egészségi állapota miatt (51–60% közötti állapot), és szociális szempontú vizsgálat alapján (B2 kategória), és a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 évnél kevesebb van hátra
• egészségi állapota 31-50% közötti (C2 kategória), tartós foglalkozási rehabilitációt igényelne, de a nyugdíjig kevesebb, mint 5 év van hátra,
• egészségi állapota 1-30% közötti (D kategória), és csak folyamatos támogatással foglalkoztatható,
• akinek egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (egészségi állapota 1-30% közötti) (E kategória).

Munkavállalókat megillető kedvezmények

Személyi kedvezmények

A súlyosan fogyatékos és a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek lehetőségük van adókedvezményt érvényesíteni az összevont adóalapjuk után fizetett adóból az érvényes havi minimálbér 5%-ával, 2019-ben bruttó 7450 Ft-tal havonta a fogyatékos állapot kezdő napjától igazolás alapján. A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet melléklete határozza meg.

Pótszabadság 

Azoknak, akik jogosultak a megváltozott munkaképességű a munkavállalóknak járó fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára, évenként öt nap pótszabadság jár az alapszabadságon felül.

Munkáltatókat megillető kedvezmények

Kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból

2019. január 1-jén megszűnt a rehabilitációs kártya, és egy új ösztönzőt vezettek be. Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek számít, aki

• a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű egészségi állapottal rendelkezik,
• december 31-én I., II. vagy III. csoportba sorolt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Azokat tehát, akik e feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak a minimálbér kétszerese után a megadott adómértékkel megállapított összegű kedvezmény illeti meg a szociális hozzájárulási adóból. Vagyis a minimálbér kétszerese x a szociális hozzájárulási adó mértékével: 149.000 Ft x 2 x 0,175 = 52.150 Ft / hó, éves szinten: 625.800 Ft.

A jogosultságot igazolni kell. Amennyiben a jogosultság megszűnik, erről 5 munkanapon belül tájékoztatni kell a kifizetőt, és kedvezmény a következő hónaptól nem vehető igénybe.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény abban az esetben is jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló már nem jogosult rokkantsági ellátásra magas bérjövedelme miatt viszont komplex minősítése alapján megváltozott munkaképességű személynek minősül.

Kedvezmény a szakképzési hozzájárulási járulékból

A szakképzési hozzájárulás alapját is csökkenteni lehet a megváltozott munkaképességű munkavállalók után a minimálbér kétszerese alapján szakképzési hozzájárulási járulék mértékével számolt kedvezménnyel, vagyis 149.000 x 2 x 0,015 = 4.470 Ft/hó, éves szinten: 53.640 Ft-tal.

Érdemes tehát a kedvezményeket is figyelembe venni ilyen esetekben.