A nemzetközi szintű adóelkerülés érdekében az OECD államok meghatároztak egy cselekvési tervet, a BEPS-et, melynek 13. pontjában a transzferár-nyilvántartást kiegészítve az országonkénti jelentés készítését (Country–by–Country Report) határozták el a multinacionális vállaltok számára. Az új jogintézmény hazai jogrendbe való átültetéséről 2017. május 3-án döntött az Országgyűlés.
A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem.
A vállalkozók sokszor szembesülnek azzal, hogy nincs elég forrásuk ötleteik megvalósításához, hogy túl sok adót kell fizetni, és ami még bosszantóbb sokszor csak egy-egy beruházás lezáráskor utólag értesülnek arról, hogy milyen kedvezményekről maradtak le. Pedig az adózás terén sokkal több lehetőség áll a vállalkozók előtt, mint gondolnák.
A számítógéppel kiállított számlák adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásának bevezetésével az áfa- és adózási adminisztráció egyik legjelentősebb változása köszönt ránk hamarosan. Az online pénztárgépek és az EKÁER hadba állítása után ennek az eszköznek köszönhetően még kevesebben tudnak majd elbújni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent látó szeme elől. Persze a rendszer még mindig nem fog mindent és mindenkit elérni, mégis a vállalkozások jelentős részére komoly feladatok várnak az új rendszer bevezetésével.
A frissen kihirdetett 2017-18-as adócsomag az adózás rendjét is érinti. A módosítások döntő többségét a gazdaság további fehérítése érdekében vezetik be. Új adminisztratív kötelezettségek várnak az adózókra, jön az adózói feketelista és egy új jogintézmény, az adófizetési biztosíték is megjelenik.
A 2017. június 19-én kihirdetett legújabb 2017-18-as adócsomagban nem csak a nagyobb adónemeket, de több, kisebb adótörvényt is érintő módosítás is van.
A tavaszi adócsomagot bemutató cikksorozatunkat az általános forgalmi adózást érintő változásokkal folytatjuk.
Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.
A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.
A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény a köznyelvnél tágabban értelmezi. A személyi jövedelemadózásban idesoroljuk a bankbetétek, a takarékbetétek kamatát, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamait, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereséget is. 2013-tól új elemként kamatból származó jövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből (kivéve az adómentes vagy más jogcímen adóköteles biztosítói teljesítést) származó, a befizetett díjat (nem minősül ilyennek a kockázati biztosítás díja) meghaladó összeg is.
