A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.

A május 20-án, idén a hétvége miatt május 22-én esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.

Sokat bukhatnak az adózók, ha nem ellenőrzik idejében, hogy többletet mutat-e az adófolyószámlájuk, és nem intézkednek az összeg felhasználásáról az elévülési időn – általánosságban 5 éven belül. Nem igazán éri meg az adófolyószámlán takarékoskodni a jövőben felmerülő kötelezettségekre, mert egyrészt itt nem kamatozik, nem termel hozamot, másrészt ha elfeledkezünk a félretett vagyonról, egy napon arra ébredhetünk, hogy eltűnt.

A jövő évi költségvetési tervekkel párhuzamosan, 2017. május 2-án került nyilvánosságra a tavaszi adócsomag, mely sok kisebb, de kevés nagy horderejű változást vetít előre. Ezek közül egyesek még idén hatályba lépnek, míg mások csak 2018. január 1-től. Cikkünkben a személyi jövedelemadóval és társasági adóval foglalkozunk.

2017. április 29-én a Kormány egy év haladékot jelentett be a számlázó programok online-adatszolgáltatására a NAV felé. Bár a szükséges jogszabály módosítás még nem történt meg, az ígéret szerint 2018. július 1-jétől lesz kötelező a számlázó programok használata esetében az online adatszolgáltatás, míg 2017. július 1-jétől tesztelhetjük majd a rendszert; miközben a tételes áfa adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, így továbbra is csak a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.

Március 15-étől vált elérhetővé a NAV új online felülete, amelyen a 2016-os SZJA bevallási tervezeteket lehet megtekinteni, jóváhagyni vagy javítani.

2017. március 15-én lejárt a kft.-knek tavaly adott (utolsó utáni) egy éves haladék törzstőkéjük 3 millió forintra emelésére. Akik ezt a határidőt is elmulasztják, számíthatnak arra, hogy a cégbíróság felügyeleti eljárást kezdeményez velük szemben, amely végső soron a cég megszűnéséhez is vezethet. Amennyiben a vezető tisztségviselőnek felróható okból a nem történt meg a változásbejegyzés, akkor 100 ezer - 10 millió forint közötti bírságra számíthat a felelős, amely ismételten is kiszabható. Továbbá a vezető tisztségviselőt eltilthatják attól, hogy más vállalkozásokban hasonló funkciót töltsön be.

A nemzetközi szinten megvalósuló adókikerülés elleni összefogás, vagy ahogy mostanában egyre többen ismerik a BEPS elleni akcióterv megvalósítása jól halad. Hazánkban is egyre több területen alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, alakítják át a szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyeken már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv szabályait, illetve ahol a közeljövőben várható változás ehhez kapcsolódóan.

A magyar adórendszer számtalan különféle kedvezményt és ösztönzőt alkalmaz a beruházások, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatás növekedés, a cégstruktúrák átszervezése, valamint a támogatások kapcsán egyaránt.

Jelen blogbejegyzésünkben a 2017. január 1-től elérhető új kedvezményeket gyűjtöttük össze.