Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania?

Mindennapos eset, hogy cégek egymás között kölcsönügyleteket kötnek. Cégcsoporton belül talán még gyakoribb a kölcsön, ami a kapcsolt vállalkozásokra előírt transzferár-dokumentációs kötelezettség miatt sokszor kérdés elé állítja az adózókat. Jogszabályi meghatározás hiányában felmerül ugyanis, hogy mit tekintünk ügyletértéknek: csak a kamatokat vagy esetleg a kölcsönadott tőkét is?

Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket.

Sok cégnél éppen mostanában zárják a 2015-ös évet, és e közben most először kell alkalmazniuk számos új szabályt. Ehhez szeretnénk egyfajta „check list”-et adni cikkünkkel, hogy senki ne feledkezzen el semmiről, és hogy minden kedvező lehetőséget kihasználhassanak az érintettek.

Idén már másodjára változik az adókedvezményekkel kapcsolatos társasági adó szabályozás, érdemes hát összefoglalni a lehetőségeket. Jelen blogbejegyzésünkben az olimpiai pályázat, a látványcsapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotások támogatásának adókedvezményi lehetőségeivel foglalkozunk.

2015 februárjában újabb pályázati támogatások nyíltak meg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (továbbiakban „VEKOP”) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban „GINOP”) keretein belül. Igazán jó hír az érintetteknek, hogy bizonyos feltételek mellett fejlesztési adókedvezményt, illetve egyéb adózásbeli kedvezményeket is igénybe lehet venni e pályázatok keretében támogatott beruházásokhoz kapcsolódóan.