Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.

Statisztikák szerint az emberek nagy része halasztja a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítését és benyújtását az utolsó napokra. Bár cikksorozatunkban korábban kitértünk a személyi jövedelemadóról szóló bevallás elkészítésének különféle módjaira, a halogatóknak azonban már csak az önadózás marad az egyetlen lehetőség, bevallásukat saját maguknak kell elkészíteniük és beadniuk. Cikkünkben nekik szeretnénk segíteni.

„Az áfacsalások elleni intézkedéseket olyan módon kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedési képességét.” mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner csoport vezető tanácsadója, az Európai Bizottság mellett működő Áfa Szakértői Csoport tagja. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Az adminisztráció erősödése gátolja a gazdasági növekedést, csökkenti az adott ország vonzerejét a befektetők számára.”

további képek

A vállalkozásoknak a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jei módosítása óta komoly fejtörést okoz a behajtási költségátalány helyes kezelése. Ezt a 40 eurónak megfelelő forintösszeget elméletileg a késedelmesen fizető vállalkozásoknak kell megfizetniük a hitelezőiknek. A problémát az okozza, hogy az esetek többségében ez valóban csak elméleti kötelezettség: a hitelezők nem igénylik, az adósok ténylegesen nem fizetik meg, de ennek ellenére a kötelezetteknek könyvelniük kell. Ez azonban jelentősen torzíthatja a kimutatott eredményt, egyes esetekben az egyébként jól működő vállalkozásokat papíron akár veszteségbe is fordíthatja, ami a legrosszabb esetben akár tulajdonosi pótbefizetést is vonhat maga után.

A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettől azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedő társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi.

Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.

A 2015-ös adócsomag több helyen is módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Ezek közül az egyik legfontosabb a jogviszonyok (szerződések, ügyletek) azonos megítélésének kötelezettsége az adóhatósági ellenőrzések során. A törvény tehát alapelvi szinten írja elő, hogy az adóhatóság a vizsgált szerződést, ügyletet nem minősítheti adózónként eltérően. Tehát egy bizonyos ügyben a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításokat a hivatal köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos adózási, egészségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó cikksorozatunk 4. része a társadalombiztosítási járulékalappal és az ellátásokkal foglalkozik.

A külföldi kiküldetések adózási és társadalombiztosítási következményeit bemutató 4 részes cikksorozat gyakorlati megközelítésben ismerteti a témakörrel kapcsolatos szabályokat, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatos területekre. Az első két részben a személyi jövedelemadót érintő szabályokat tekintettük végig, most pedig a teljesen eltérő szabályrendszer által meghatározott társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.

Négy részből álló cikksorozatunkban 2. részében a juttatások adó- és járulékterheivel, az adókedvezményekkel és az adókockázatokkal foglalkozunk.