Idén már másodjára változik az adókedvezményekkel kapcsolatos társasági adó szabályozás, érdemes hát összefoglalni a lehetőségeket. Jelen blogbejegyzésünkben az olimpiai pályázat, a látványcsapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotások támogatásának adókedvezményi lehetőségeivel foglalkozunk.
2015 óta gyakorlatilag két, egymással versengő konstrukció keretében támogathatóak a látványcsapatsportok, előadó-művészeti szervezetek és filmalkotások.
A hagyományos rendszer megkívánja, hogy a vállalkozás saját pénzügyi forrásaiból közvetlenül támogassa a kiválasztott szervezetet, amelyért cserébe a támogatási összeget meghaladó adómegtakarítás érhető el. Az átutalt támogatási összeg ugyanis a társasági adóban is elismert költségnek minősül, amely felett a teljes összeg adóvisszatartás formájában csökkenti a vállalkozás által fizetendő társasági adót. Az adómegtakarítás korlátja a támogatással együtt fizetendő és a társasági adóban a vállalkozás költségeként el nem ismert kiegészítő támogatás, amely a teljes összegre egyébként járó adókedvezmény 75%-t teszi ki. Így végül a 10%-os adósávban adózó vállalkozások (amelyek társasági adó alapja nem haladja meg az 500 millió forintot) 2,5%-os adómegtakarítást tudhatnak magukénak, a 19%-os adósávban adózók pedig 4,75%-ot. Ennél magasabb megtakarítást azok a vállalkozások tudnak realizálni, amelyek adóalapja épp a támogatások hatására csökken az alsó adósávhatár alá.
A rendszer előnye, hogy bár a támogatási kedvezmény a vállalkozás által fizetendő adót adott évben annak csupán maximum 70%-áig csökkentheti, a kedvezmény továbbvihető, és legkésőbb a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik évben használható fel.
Új lehetőség a 2016. március 10-én bevezetett olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye, amely 2017 év végéig teszi lehetővé a gazdasági társaságok számára, hogy üzleti eredményükből támogatást nyújthassanak a Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság által alapított nonprofit társaság részére a XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok budapesti rendezése érdekében benyújtandó pályázat költségeinek fedezésére. A támogatók a juttatás alapján társasági adókedvezményt érvényesíthetnek, amelynek mértéke és felhasználásának módja illeszkedik a fent bemutatott hagyományos adókedvezményekhez.
Az olimpiai pályázat támogatására fordított összegnek ugyanis csupán egynegyede minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, háromnegyede azonban a társasági adóban el nem ismert költség, mellyel az adó alapját meg kell növelni. Mindazonáltal a támogatási összeg a fentiekhez hasonlóan adóvisszatartás formájában csökkenti a vállalkozás által fizetendő társasági adót. Az adómegtakarítás mértéke 2,5% - 4,75% között mozog. Erre a kedvezményre is érvényes az éves 70%-os korlát, valamint a 6 éves tovább görgethetőség.
Mindezzel szemben az adófelajánlásos konstrukció (rendelkezés az adóról) rendkívüli előnye, hogy a támogatónál gyakorlatilag nem merül fel finanszírozási szükséglet, mert a társa-sági adóelőlegeket, az adófeltöltést vagy a fizetendő társasági adót lehet „átirányítani” a kiválasztott célra (ez lehet a látványcsapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotások ösztönzése, de nem tartozik ide az olimpiai pályázat támogatása). Az adóelőlegeket továbbra is be kell fizetni az adóhatóságnak, és a felajánlást az adóhatóság továbbítja a kedvezményezettek felé, miután ellenőrizte a felajánlás helyességét, a benyújtott támogatási iga-zolásokat és a támogatók, valamint a kedvezményezettek adótartozás mentességét is.
Itt sokat számít az időzítés, hiszen az évközi felajánlásokkal nagyobb kedvezmény érhető el: az adóelőlegek (az esedékes összeg 50%-ig) és az ún. feltöltés (az eddig összesített adók immár 80%-ig) terhére tett felajánlás jutalma 7,5%; míg az év végi adó átirányítása (maximum a teljes évi társasági adó kötelezettség 80%-ig) már csupán 2,5%-os adójóváírásra jogosít. A látványcsapatsportok támogatása esetében az adójóváírás alapja a nyilatkozott és a NAV által ténylegesen átutalt összeg, csökkentve a 12,5%-os kiegészítő támogatással és az ellenőrző szervek részére átutalt 1% összegével. Az "adó-visszatérítést” az adott évi társasági adóbevallás benyújtási határidejét követő második hónapban írják jóvá (naptári éves adózók esetében ez július 1-je lesz) az adózó adófolyószámláján. A rendelkezést év közben 5 alkalommal lehet módosítani (16RENDNY forma-nyomtatvány), feltöltéskor illetve év végén pedig a szokásos adóbevallásban kell jelölni.
A jóváírást azonban a fizetendő adó 80%-ban maximalizálták. A jóváírás összege ennek megfelelően nem haladhatja meg a fizetendő adó 80%-nak meghatározott részét, amely bizony a gyakorlatban problémákhoz is vezethet. Ha ugyanis az adott évben tett rendelkezések összegei meghaladják a ténylegesen felajánlható összeget, a „túlutalás” összegét a rendelkezés megtételét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. A probléma azzal van, hogy a NAV értelmezése szerint a „túlutalás” összege után már nem jár jóváírás, sem a felajánlás adóévére, sem azt követő, a „túlutalás” figyelembevételének adóévére.
A gyakorlatban tehát az történik, hogy a vállalkozások év közben tervezett adatok alapján döntenek a kedvezményezett rendelkezéseikről (erre egyébként a magasabb évközi kedvezménnyel ösztönözve is vannak), majd ha véletlenül elszámítják magukat és év végi adókötelezettségük alacsonyabb lesz a vártnál, akkor a többlet pénzt vissza sem kaphatják, és a célhoz kapcsolódó adójóváírástól is elesnek. Ráadásul, mivel ez a különbözet a következő évi keretüket fogyasztja, ezért a következő évben már eleve csak kevesebb jóváírásra lesznek jogosultak.
A buktatóktól eltekintve azonban, tagadhatatlan, hogy a hazai szabályozás az adózók és a kedvezményezettek számára egyaránt előnyös, változatos támogatási formákat tesz lehetővé. A két konstrukciót azonban továbbra sem lehet egymással párhuzamosan alkalmazni, ezért érdemes kiszámolni, hogy melyik éri meg jobban az egyes vállalkozások helyzetében.
A támogatásnak mindemellett azonban számos adminisztratív feltétele van. Szerződést kell kötni a támogatott szervezettel, a támogatás formájától függően az illetékes szervtől igazolást kell beszerezni, az adóelőlegről, illetve adóról történő rendelkezéseket időben meg kell tenni és a kapott igazolást benyújtani, és nem utolsó sorban biztosítani kell az adótartozástól mentes vállalkozási működést is. Valamennyi lépéshez határidő kapcsolódik, amelynek elmulasztása esetén a támogató elvesztheti a kapcsolódó adóelőnyt.
A látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatban a gyakorlatban jelentkező értelmezési és egyéb adminisztrációs problémák kezelésére 2016. március 9-én nyújtottak be törvényjavaslatot, amely elfogadása esetén a kihirdetést követő napon válik hatályossá. A módosítás szabályozná többek között a támogatások odaítélésével kapcsolatos határidőket, a kiegészítő sporttámogatás fizetési kötelezettség összeszámítási szabályát, a támogatási intenzitás számítás módját.
