2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést. Ha egy cég már 2016-ban szeretne áttérni az új rendszerre, ezt 2016. január 15-éig be kell jelentenie az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is. – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.

Korábbi cikkeinkben áttekintettük a főbb adónemeket érintő változásokat, most a két maradék témát: az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és az illetékeket érintő változásokat mutatjuk be.

A 2016-os adóváltozások nem hagyják érintetlenül a helyi iparűzési adót sem.

A novemberi salátatörvény változásokat vezet be a társasági adózásban is. Cikkünkben három területet emelünk ki, a növekedési adóhitellel, az előadó-művészeti szervezet támogatásával és a munkavállalói résztulajdonosi programokkal foglalkozunk.

2016. január 1-jétől bővült azoknak az adatoknak a köre, amelyekről a munkáltatóknak és a kifizetőknek az általuk foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozóan bejelentést kell tenniük a NAV felé.

2016-ban számos kisebb-nagyobb horderejű új szabályt kell elsajátítaniuk az adózóknak az áfához kapcsolódóan is.

A júniusban elfogadott személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokon túl (15%-os adókulcs, a TB nyugdíjba újonnan visszalépők támogatásán, a külföldön tartott adózatlan jövedelmek visszacsábításán) a novemberi adócsomag további adminisztrációs könnyítést ígér az adózóknak.

A 2016-os év egyik legnagyobb horderejű változását, a számviteli szabályokat érintő szabályozást korábban már bemutattuk, most a másik jelentős módosítást, az adózói minősítést vesszük górcső alá. 2016-tól a NAV megbízható, illetve kockázatos kategóriába sorolja az adózókat, mely alapján meghatározott kedvezményeket kapnak, vagy éppen ellenkezőleg szigorúbb elbánásban fognak részesülni.

Azokkal a piaci szereplőkkel, akik szándékosan és tudatosan vesznek részt áfacsalásban, akár kétszer is megfizettethetik az áfát. Egyrészt megtagadhatják az EU tagállamába szállított áru áfamentességét, másrészt nem vonhatják le, vagy nem kaphatják vissza a beszerzéseik áfáját sem. Ráadásul az adóhiány miatt kiszabott bírságok, az adóhiány kamatai, valamint a cég vagy vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása kemény ára az adócsalásnak.

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.