Augusztus 15-én hatályba lépett a reklámadó, és még ugyanezen a napon sok újdonság is napvilágot látott. Ugyanis az adóhatóság nyilvánosságra hozta tájékoztatóját a reklámadó szabályainak életbe lépéséről, az 1494-es reklámadó-bevallás élesben is elérhetővé vált a NAV rendszerében, majd késő este kihirdették a NGM-NAV közös álláspontját tükröző úgynevezett 66. számú információs füzet a reklámadó legfontosabb szabályairól. Mindezek végre sok eddig függőben lévő kérdésre megadják a választ.
Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével az Unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.
A végleges jogszabályi szöveg ismeretében valamint az adóhatóság által tegnap közzétett első tájékoztatás alapján, érdemes még egyszer visszatérni a reklámadóval kapcsolatos kicsiket és nagyokat érintő szabályokra.
Blogbejegyzéseinkben többször írtunk az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésének várható változásáról, valamint annak gazdasági és adminisztratív hatásairól. Mivel a változások végül mégsem léptek hatályba, úgy illik, hogy erről is tájékoztassuk olvasóinkat.
Július 22-én Siklós Márta a Gazdasági Rádióban, Jancsa-Pék Judit a Klubrádióban beszélt a reklámadóról. Az interjú hanganyagai elérhetőek:
2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait. Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá.
A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel kiesést jelenthet. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és mögöttük álló tulajdonosaik pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre pedig az adott országok az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszolnak: a G20-ak felkérésére az OECD kidolgozta BEPS elleni akciótervét, most pedig ennek megvalósításán munkálkodik. Tanulmányunkban az akcióterv lépéseit, hatályba lépésük várható idejét ismertetjük több részben. Sorozatunk első része a káros adótervezést mutatja be példákon, valamint annak következményein keresztül.
2014. július 1-jével lépett hatályba a 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet, mely hatályon kívül helyezte a számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 24/1995. PM rendeletet. Új számlázó program vagy az online számlázási szolgáltatás vásárlása esetén a 2014. október 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóalany köteles 30 napon belül bejelenteni az adóhatósághoz a számlázó program főbb adatait. A korábban beszerzett és még használatban lévő számlázó programok esetén a fenti adatokat 2014. november 15-ig terheli bejelentési kötelezettség.
2014. július 1-jével lép életbe a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó 2013 végén elfogadott módosítások utolsó, 3. csomagja. Két új jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár, valamint változnak az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépésének feltételei is.
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. A Világgazdaság Vélemény rovatában jelent meg Siklós Márta és dr. Szecskay András cikke.
