Az extraprofit adók keretében a biztosítási szektor is többlet adófizetésre kötelezett. A casco, a vagyon- és balesetbiztosítások, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások már eleve a biztosítási adók hatálya alá tartoznak, melyekkel kapcsolatban 2022-2023-ban a pótadó fizetési kötelezettség is belép. Az első vonatkozó előleget a hó végéig kell megfizetni. A pótadó előlegének és a tényleges adófizetési kötelezettség mértékének meghatározása azonban nem könnyű, nagyfokú körültekintést és a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretét kívánja meg.

Annak érdekében, hogy 25 év alattiak munkatapasztalathoz jussanak, hogy a későbbiekben javuljon elhelyezkedési esélyük, a kormányzat szeretné ösztönözni a vállalkozásokat arra, hogy teremtsenek munkalehetőséget a fiatalok számára. Ezt segítik az európai uniós források is a fiatal munkavállalók bérköltségének vagy a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására, de az elmúlt években több kormányzati ösztönző intézkedés is született. Itt említhetjük például a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adóját érintő kedvezményt, és azt, hogy 2022-től bizonyos feltételekkel személyi jövedelemadó-mentességet és járulékmentességet is kaphatnak a 25 év alatti munkavállalók.

Külön kell megvizsgálni, hogy a külföldi vállalatnak, amiatt hogy Magyarországon foglalkoztat munkavállalókat, vajon keletkezik-e hazánkban állandó telephelye az áfa szempontjából.

A telephely létrejötte és társasági adó fizetés kérdésének eldöntése mellett érdemes a másik igen bonyolult és kockázatos terület gondos elemzésére is figyelmet fordítani! Meg kell vizsgálni, hogy a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban felmerül-e személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség és hogy azt a külföldi munkaadónak, vagy a munkavállalónak kell-e teljesítenie.

A rendkívül összetett hazai és nemzetközi szabályozás miatt komoly adózási kockázatokkal néznek szembe azok a külföldi vállalkozások, akik hosszabb ideig Magyarországon foglalkoztatnak munkatársakat. Különösen igaz ez idén január 1-jétől, amikor megváltozott a társasági adózás szerinti telephely szabályozása. Sokakat érinthet, hogy munkatársaik magyarországi foglalkoztatása miatt tudtuk nélkül már „létre is jött” a magyar telephelyük, ami többek között társasági adózásukat is érintheti.

A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után is adózniuk kell.

Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

Kamatjövedelem alatt a személyi jövedelemadózás szempontjából nem mindig ugyanazt értjük, mint amikor a hétköznapokban használjuk a „kamat” kifejezést. Az adókötelezettség helyes megállapításához érdemes azonban tisztában lenni a pontos fogalmakkal, az adómentesség eseteivel és a veszteség elszámolásának lehetőségeivel is. Négyrészes cikksorozatunkban a magánszemélyek befektetéseiből származó jövedelmek – kamat, árfolyamnyereség, tőkejövedelmek, tőkepiaci ügyletek, tartós befektetési és nyugdíj-előtakarékossági számlák – adózását vesszük górcső alá.

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.