Az autóipar a magyar gazdaság sarokköve. Nálunk születnek meg azok a technológiák, amelyek a mobilitás jövőjét meghatározzák. Az olyan gyártók jelenléte, mint az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel, a BMW és a BYD egyáltalán nem csak nemzeti presztízskérdés, sokkal inkább – közvetlen vagy közvetett módon – jelentős bevétel a magyar költségvetésben. Az utóbbi években a klasszikus autóipari szegmensen túl az akkumulátorgyártók – mint a CATL, EVE Power, Samsung SDI, az SK ON, GS Yuasa, valamint ezek alkatrész ellátására a Soul Brain, Volta, Shenzen, Enmech, Shinheung, SungEel – is célkeresztbe kerültek.

2025-ben is fókuszban marad a transzferárazás, különösen a határon átívelő konstrukciók és a transzferár adatszolgáltatás ellenőrzése. De az adóellenőrzési célkeresztben helyet kapnak a társasági adót érintő adókedvezmények igénybevételével kapcsolatos szabályok, kiterjed a globális minimumadóra, innovációs járulékra, valamint a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálatára.

Idén év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Magyarországon a 15%-os effektív adókulcs számítása során az adóalanyok nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe, hanem lefedett adónak számít, vagyis figyelembe vehető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is. Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódó hazai jogszabály-módosításokat mutatjuk be.

Bár az első, globális minimumadóra vonatkozó bevallást még sokára kell benyújtaniuk az érintetteknek, már most is van egy fontos teendőjük. Ugyanis be kell jelenteniük, hogy a GloBe kiegészítő adó alanyai, és be kell mutatniuk a multinacionális vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot, amelyhez tartoznak. A 2024-es bevallás határideje még idén december 31., és ezentúl évente kell majd ismételni.

Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

Ingatlanfejlesztések, sporttámogatások, kutatás-fejlesztés kedvezményeinek bővülése. Globális minimumadós eljárási szabályok életbe lépése. Az alanyi adómentesség nemzetközivé válása az áfában, az eNyugta rendszer bevezetésének fél éves halasztása. Könyvvizsgálati és beszámolási értékhatárok kétélű emelése. Cikksorozatunk második részében a Parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatok cégek adózásához és számviteléhez kapcsolódó változtatásait vesszük sorra.

Jancsa-Pék Judit interjút adott napjaink gazdaságát befolyásoló trendjeiről a Budapest Business Journalnak, abból az alkalomból, hogy szerepel Magyarország 50 legjobb pénzügyi vezetőjének listáján 2024-ben. Az ország egyik vezető pénzügyi szolgáltatási szakembereként megosztotta gondolatait a mesterséges intelligenciáról, a digitalizációról, a környezeti kérdésekről és a humánerőforrásról.

Az év vége mindig sok feladattal jár a vállalkozások számára, az évzárásra való felkészülésben szeretnénk segítséget nyújtani a legfontosabb határidőkkel. Érdemes továbbá figyelmet fordítani a most formálódó őszi adócsomagra is, hiszen számos olyan változás várható, amely az eddigi működési keretek átgondolására és gyors döntésre késztetheti a cégvezetőket.

Napjainkban a nemzetközi adózás világa jelentős változáson megy keresztül a GloBE, vagyis a globális minimumadó bevezetésének köszönhetően. Ugyan először még csak sokára – 2026-ban – kell majd adót fizetniük az érintetteknek, de egy kisebb adminisztratív konkrét feladat elvégzésén túl sem árt megkezdeni a felkészülést!

A társaságok adózása sok ponton változik például a globális minimumadó miatt, de kisebb változások érintik például a helyi iparűzési adót, bizonyos különadókat is.