A 2025 év végén kihirdetett adótörvény-változások egy része már 2025-ben hatályba lép, vagy az adózók dönthetnek arról, hogy már a 2025-re is alkalmazzák, a módosítások többsége azonban 2026-tól érvényes.

Az autóipar a magyar gazdaság sarokköve. Nálunk születnek meg azok a technológiák, amelyek a mobilitás jövőjét meghatározzák. Az olyan gyártók jelenléte, mint az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel, a BMW és a BYD egyáltalán nem csak nemzeti presztízskérdés, sokkal inkább – közvetlen vagy közvetett módon – jelentős bevétel a magyar költségvetésben. Az utóbbi években a klasszikus autóipari szegmensen túl az akkumulátorgyártók – mint a CATL, EVE Power, Samsung SDI, az SK ON, GS Yuasa, valamint ezek alkatrész ellátására a Soul Brain, Volta, Shenzen, Enmech, Shinheung, SungEel – is célkeresztbe kerültek.

Idén év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Magyarországon a 15%-os effektív adókulcs számítása során az adóalanyok nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe, hanem lefedett adónak számít, vagyis figyelembe vehető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is. Cikksorozatunk második részében a globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódó hazai jogszabály-módosításokat mutatjuk be.

A társaságok adózása sok ponton változik például a globális minimumadó miatt, de kisebb változások érintik például a helyi iparűzési adót, bizonyos különadókat is.

Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!

A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.

A nemzetközi szinten megvalósuló adókikerülés elleni összefogás, vagy ahogy mostanában egyre többen ismerik a BEPS elleni akcióterv megvalósítása jól halad. Hazánkban is egyre több területen alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, alakítják át a szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyeken már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv szabályait, illetve ahol a közeljövőben várható változás ehhez kapcsolódóan.