Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.

Mint arról már számos fórumon lehetett olvasni az adózás rendjének újrakodifikálásával megváltozott az észrevétel funkciója a 2018.01.01-je után induló adóellenőrzésekben. Ezentúl az észrevételnek elsődleges jelentősége lesz az ügyek megítélésében.

A Világgazdaság Vélemény rovatában megjelent cikkünket közöljük blogunkon is.

A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabály tervezet és a technikai elvárások megjelenése után, de szűk félévvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen milyen áron? Várható-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik majd szükségessé?

Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.

Két jogszabály módosításával hamarosan változik az adózás rendje – a jogszabály véglegesítése még idénre, hatályba lépése pedig jövő januárra várható. Módosul egyrészt az adóigazgatási rendtartás, mely az általános eljárási szabályokat tartalmazza, másrészt az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az adókötelezettségekhez kapcsolódó speciális részleteket szabályozzák majd újra. Bár a tervezetek kidolgozása során törekedtek az adóhatóság „ügyfélbarát” jellegének erősítésére, ezzel javítandó a közteherviselés hatékonyságát; azonban a szabályok két külön törvénybe bontása és az ezekhez kapcsolódó számos további végrehajtási rendelet várható megjelenése koránt sem egyszerűsíti majd az adóeljárásokat. Az adózói bizonytalanságot ráadásul előre láthatólag csak még tovább növelik majd, a 2018. január 1-vel egyszerre hatályba lépő, ugyanezen területet érintő további új törvények: a közigazgatási, az általános közigazgatási, valamint a polgári perrendtartásról.

A számítógéppel kiállított számlák adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásának bevezetésével az áfa- és adózási adminisztráció egyik legjelentősebb változása köszönt ránk hamarosan. Az online pénztárgépek és az EKÁER hadba állítása után ennek az eszköznek köszönhetően még kevesebben tudnak majd elbújni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent látó szeme elől. Persze a rendszer még mindig nem fog mindent és mindenkit elérni, mégis a vállalkozások jelentős részére komoly feladatok várnak az új rendszer bevezetésével.

Ahogy azt korábbi, az ellenőrzések folyamatáról szóló cikkünkben is megírtuk már, az ellenőrzés egy jegyzőkönyv átadásával, átvételével fejeződik be. Kérdés, hogy elmarasztalás esetén ezzel el is jött a világvége, vagy van még remény?