A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

Az adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzésére, illetve a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák feltárása és rendezése idén kiemelt célja a hatóságnak. A cégek mellett a gyakran munkahelyet váltó magánszemélyek is az adóhatóság célkeresztjében állnak.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban. „Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintra emelkedik, jön a csoportos társasági adózás, erősödik a nemzetközi adóügyi információcsere, újraszabályozzák a munkáltatók által kötött biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségét, végül, de nem utolsó sorban pontosítják a munkáltatói lakáscélú támogatás kivezetésének szabályait.

Idén megváltozott az adóbírság intézményének szabályozása, újdonságként vezették be a kedvezményt biztosító feltételes adóbírságot. De vajon ez ténylegesen előnyös az adózók számára?

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.

Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.